A gyógyszeriparban még nagyobb lehet a közvetett veszteség. Egy rövid feszültségkimaradás miatt leállhatnak a tisztatéri rendszerek, az újraindítás előtt pedig sterilizálásra, ellenőrzésekre, újrakalibrálásra és validációra lehet szükség. Vagyis maga az áramszünet lehet rövid, a termeléskiesés viszont akár napokig is tarthat.

Egy nagy energiaigényű gépipari vagy transzformátor-összeszerelő üzemben más jellegű a probléma. Daruk, hegesztőrobotok és tesztpadok működése időszakosan jelentős teljesítménycsúcsokat okozhat. Ilyen helyzetben az akkumulátoros energiatároló egyik feladata az lehet, hogy mérsékelje ezeket a csúcsokat, és csökkentse a hálózatról felvett teljesítmény hirtelen megugrását.

„Az ipari energiatárolást sokáig elsősorban megtakarítási eszközként nézték a cégek, pedig ugyanilyen fontos kérdés az is, hogy mennyibe kerül egy leállás. Egy olyan üzemben, ahol egy rövid hálózati zavar után órák vagy napok kellenek az újraindításhoz, egészen másképp kell kiszámolni egy tároló értékét. Itt már az üzletmenet folytonossága is része a beruházás gazdasági oldalának” – mondta Demeter László, a Wagner Solar üzletágvezetője.

A jó megtérülés a méretezésnél dől el

Az energiatároló ugyanakkor önmagában nem jelent automatikusan jó beruházást. A rendszer méretét az adott vállalkozás fogyasztási profiljához kell igazítani: számít, hogy mikor jelentkeznek a fogyasztási csúcsok, van-e saját napelemes termelés, hány műszakban működik az üzem, és pontosan milyen feladatot szánnak a tárolónak.

A rendelkezésre álló információk szerint már a 100–200 kWh-s nagyságrendtől érdemes lehet megvizsgálni a tárolási lehetőségeket, miközben a nagyüzemek fogyasztása ennek sokszorosa is lehet. Nincs azonban minden vállalkozásra alkalmazható szabványos rendszer.