Az Ecostat ingatlanbarométer indexe 2003 első negyedévében alig változott, mindössze 0,1 százalékponttal csökkent a 2002 negyedik negyedévi értékhez viszonyítva. Az ingatlanpiacot várakozó magatartás jellemzi. Ugyanakkor a múlt év végén a kis- és középvállalatok voltak a legoptimistábbak, 2003 első félévében viszont mind a TOP-100, mind a kis- és középvállalatok negatívan értékelik az ingatlanpiac helyzetét. Az ingatlan-forgalmazók szerint az ingatlanpiac alig változik a következő hat hónapban, a lakosság kismértékű élénkülést, az önkormányzatok az ingatlanforgalom nagyobb arányú növekedését várják, mint a múlt év végén. Legoptimistábbak az ingatlan-beruházók, akik továbbra is bíznak az ingatlanpiaci befektetések növekedésében.Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ingatlan-barométerének 2003. I. negyedévi értéke: 52,7 százalék.

Az ingatlan-beruházó vállalkozások szerint a beruházások a következő fél évben tovább növekszenek, mely magyarázható a lakossági, a belföldi befektetők és a növekvő külföldi beruházási hajlandóság emelkedésével. A kedvező kamatozású hitellehetőségek eredményeként a lakosságnál még tart az új lakások iránti igény, az egyéb befektetőknél pedig az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási építmények iránti kereslet növekedését jelezték a beruházók. Az ingatlan-forgalmazó vállalkozások továbbra is bíznak a lakossági és a nem lakossági vásárlók fizetőképes keresletében, különös tekintettel a kamatok és az értékpapír-hozamok alacsony szintjére. A potenciális vásárlóként megjelenő csoportok közül a belföldi befektetők 17 százalékkal, a külföldi befektetői cégek 5 százalékkal több ingatlan vételét tervezik a következő hat hónapban, a költségvetési, önkormányzati szervek ingatlanvételi szándéka azonban csökken.

A lakosság továbbra is az ingatlanok forgalmának növekedését prognosztizálja, növekvő árak mellett. Az előrejelzés az önkormányzati ingatlanfejlesztések optimista megítélését tükrözi, de a kedvező értékelést magyarázhatja az év eleji bizakodás is. Jelentős számban vélelmeznek a polgármesteri hivatalok érzékelhető nagyságú közműfejlesztést. Az ingatlanpiacban érintettek több mint háromnegyede az új lakások árának emelkedésére számít, az előre jelzett inflációnál magasabb áremelkedést valószínűsítenek az építéshez kapcsolódó költségek növekedésénél is. A használt ingatlanoknál – legyen az lakóház, ipari, kereskedelmi épület – az árak kismértékű növekedését, illetve stagnálását prognosztizálják. Az irodák piacán – az „A” kategóriás irodáknál az árak (bérleti díjak) szinten maradását, a „B” kategóriás irodáknál az árak visszaesését valószínűsítik. Az ingatlanpiacon érdekelt vállalkozói és vásárlói csoportok az inflációs előrejelzéseknél nagyobb arányú árnövekedésre számítanak 2003 első fél évében, a legmagasabb áremelkedést az ingatlan-beruházók jelezték. Véleményük szerint a telekárak átlagosan 13,1 százalékkal, a tervezési díjak 18,1, az építési-szerelési tevékenységek árai 10,6 százalékkal, az építőanyag-árak 10,3 és a munkaerő költségek 9,3 százalékkal emelkednek.

A TOP-100 nagyvállalati kör ingatlan-fejlesztési indexe 33,7 százalék, az eddig mért legalacsonyabb érték, a múlt év végi értéknél 5,7 százalékponttal alacsonyabb. Ennek oka lehet az a politikai és gazdasági bizonytalanság, amely az iraki háború kapcsán kialakult. A kis- és középvállalatok termelő tevékenysége stagnál, fizetőképességük megőrzése érdekében ingatlanfejlesztésekre nem költenek, s az előre jelzett inflációnál magasabb áremelkedéseket valószínűsítenek az építőiparban. (g. l.)