Ez a ráfordítás a vállalkozásoknak a kutatók számítása szerint akár tízszeres hasznot hozhatna azáltal, hogy a magyar állati eredetű termékek versenyképesebbé válnának az európai és a világpiacon. A főigazgató rámutatott, hogy a magyar állattenyésztésben a mennyiségi szemléletet mielőbb fel kell váltania a minőségi szemléletnek. Ez csak úgy történhet - vélte a főigazgató -, ha az állattenyésztés folyamatát, azaz a tartástechnológia, a takarmányozás, az élelmiszer-feldolgozás és az élelmiszerbiztonság modernizálását komplex módon kezelik a jövőben.

A főigazgató nemtetszését fejezte ki azért, mert az idén Magyarországon egy agrárprioritás sem szerepelt a meghirdetett kutatás-fejlesztési programok között. A szakértő szerint az állattenyésztésben tevékenykedő cégek közül a legjobbak profitsávja is 5-10 százalékos mindössze, ezért önmaguk képtelenek a kutatás és fejlesztést finanszírozni. Ezért a megoldás az lehet, ha a cégek a kutatóhelyekkel közösen, elsősorban az unió által is támogatott pályázatok útján teremtik elő a szükséges forrásokat.