Az anyagi gondoktól mentes időskor megalapozásához az átlagos vagy kedvezőbb anyagi helyzetben lévők már az aktív éveikben megkezdhetik nyugdíjcélú megtakarításaikat. Mégis, az elmúlt években drasztikusan nőtt azok aránya, akik a nyugdíj melletti munkával vagy idős munkavállalóként próbálnak megoldást találni pénzügyi nehézségeikre – tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi népszámlálásának adatsorából

A 2011 és 2022 közötti foglalkoztatottsági statisztikáit összevetve a gazdaságilag aktív korú, 15-64 év közötti korcsoport adja a hazai munkaerőpiac meghatározó hányadát. Ennek ellenére a 65 éves és afeletti munkavállalók – tehát az öregségi nyugdíjra jogosultak – aránya is emelkedett a vizsgált időszakban. Míg 2011-ben a foglalkoztatottak teljes létszámán belül az arányuk 1,6 százalék volt, 11 évvel később 4,2 százalékra nőtt.

Szűkebb korcsoportokra bontva az idős dolgozók számának emelkedése ennél is drasztikusabb. Bő egy évtized alatt a 65-69 évesek aránya 66, a 70-74 éveseké 71, a 75 éves és annál idősebbeké pedig 75 százalékkal emelkedett a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. Az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője, Horpácsi Krisztina szerint:

„A lakosság nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalansága egy régóta jelen lévő probléma, a jelenlegi gazdasági környezet pedig még inkább kihívások elé állítja a nyugdíjba vonulók anyagi helyzetének tervezhetőségét”. A szakértő hozzátette, hogy „bár sokan úgy gondolnak az időskori munkavégzésre, mint az egyetlen kézenfekvő nyugdíjkiegészítő lehetőségre, nem szabad megfeledkezni az egészségi állapotról sem”.