Magyarországon az egészségügyi kiadások mintegy harmadát magánforrásból finanszírozzák. Ebben nem csak regionális szinten, de Európában is az élbolyba tartozunk. Mit jelent ez a magyar társadalom egészségügyi ellátására nézve? Nem sok jót. Támogatás híján a költségek oroszlánrészét zsebből fizetik a betegek. Egyre mélyebben kell azonban belenyúlni, hiszen a leggyakrabban igénybe vett vizsgálatok árai Budapesten átlagosan 13,6 százalékkal, vidéken pedig 36,5 százalékkal emelkedtek 2023 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Vannak olyan területek, ahol a drágulás még szembetűnőbb: a fővárosban az endokrinológiai konzultációkért megközelítőleg negyven százalékkal többet, 22 ezer forint helyett 31 ezer forintot kell kifizetni*.
Dr. Váradi Pétertől, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégai tanácsadójától tudjuk, hogy a háztartások évente több, mint ezer milliárd forintot költenek egészségcélra. Ennek nagyjából a felét teszi ki a magán járó- és fekvőbeteg ellátás, az egynapos műtétek, a fogászat, a diagnosztika (labor, ultrahang, CT, MRI) és szűrővizsgálatok. A másik felét a gyógyszertárakban és gyógyászati segédeszköz boltokban hagyják a betegek.
Nagyon mennek az egészségpénztárak
Az egészségfinanszírozási piac legnagyobb szereplői itthon az egészségpénztárak. Ezek közül csak a Prémium több, mint 320 ezer taggal rendelkezik. Nem véletlenül. Az egészségügyi kiadások egészségpénztárakon keresztül történő finanszírozásával jelentősen csökkenthetjük költségeinket. A szolgáltatók közül sokan adnak eleve kedvezményeket a tagoknak, nem beszélve az állami adókedvezményről, melyet a pénztári befizetések után érvényesíthetünk akár évi 150 ezer Ft erejéig.