Tavaly az Oroszországba irányuló német export közel egyharmada, 30,6 százaléka, azaz 2,3 milliárd euró gyógyszeripari és hasonló termékekből állt. Ezt követték a vegyipari termékek 13,9 százalékos és a gépek 11,09 százalékos részaránnyal; 2021-ben az Oroszországba irányuló német export több mint egyötöde, 21,9 százaléka, 5,8 milliárd euró gépekből állt, megelőzve a gépjárművek és gépjárműalkatrészek 16,5 százalékos és a vegyi termékek 11,4 százalékos részesedését.
Az EU összességében is jelentősen csökkentette kereskedelmét Oroszországgal; 2022-ben az ukrajnai háború következtében erőteljesen emelkedett energiaárak még új csúcsra emelték az EU oroszországi importját; 2024-ben azonban az EU-tagállamok importja Oroszországból a háború előtti 2021-es szinthez képest 78,0 százalékkal, 163,6 milliárd euróról 36,0 milliárd euróra csökkent. Az Oroszországból behozott áruk aránya az EU összes importjában ugyanebben az időszakban 7,7 százalékról 1,5 százalékra esett vissza.
Az EU Oroszországba irányuló exportja is jelentősen, 64,6 százalékkal csökkent három év alatt: 2024-ben az EU közel 31,6 milliárd euró értékben exportált Oroszországba, míg 2021-ben még 89,2 milliárd euró volt ez az összeg. Az Oroszországba exportált áruk aránya az EU összes exportjában ugyanebben az időszakban 4,1 százalékról 1,2 százalékra csökkent.
Így 2024-ben az EU importja Oroszországból mindössze 4,5 milliárd euróval haladta meg az oda irányuló exportot. Ez volt az EU legkisebb kereskedelmi deficitje Oroszországgal a statisztikai sorozat 2002-es kezdete óta. Összehasonlításképpen: 2022-ben a kereskedelmi deficit 147,5 milliárd eurós csúcsot ért el.
