Ebben a működés módban minden keresés pénzt hoz valakinek. A Google számára hirdetési bevételt, a kisvállalkozónak új ügyfelet jelenthet. A két szereplő érdeke időnként találkozik, máskor eltérő irányba halad. A keresőnek az a jó, ha a felhasználó elégedett marad és újra visszatér. A szerelőnek az, ha a keresés végén a felhasználó kattint és megcsörren a telefon.
Nézzünk egy egyszerű, szemléltető számítást. Tegyük fel, hogy egy szerviz korábban havonta száz érdeklődést kapott. Ezek 35 százalékából lett munka, egy javítás átlagos értéke pedig 35 ezer forint volt. Ez 1,225 millió forint havi forgalmat jelentett.
Nyolcvanszázalékos visszaesés után húsz érdeklődés marad. Ugyanazzal a lezárási aránnyal a havi bevétel 245 ezer forintra esik. A különbség havonta 980 ezer, egy év alatt közel 11,8 millió forint. Egy mikrovállalkozásnál ez már egy ember teljes éves bérköltsége, egy szervizautó ára vagy a működés biztonsági tartaléka lehet.
A magyar cégek lemaradásból indulnak
Az Európai Unióban a legalább tíz főt foglalkoztató vállalkozások 20 százaléka használt mesterséges intelligenciát 2025-ben. Magyarországon 2024-ben 7,4 százalék volt az arány. Ez kétszerese az egy évvel korábbinak, mégis az uniós mezőny alsó részéhez tartozott.
A legkisebb cégek helyzete még nehezebb. Az egyéni vállalkozók, a két-három fős szervizek és a családi cégek gyakran ki is maradnak ezekből a statisztikákból, mert az uniós vállalati mérés a legalább tíz főt foglalkoztató cégekre terjed ki. Közben éppen ők függnek leginkább egyetlen telefonszámtól, Google-profiltól vagy weboldaltól. Egy nagyvállalat több csatornán szerez ügyfelet. A helyi szerelő sokszor abból él, hogy az adott pillanatban ő jelenik meg a képernyőn.
