Ez a visszaesés éles ellentétben áll a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt erőteljes kereskedelmi növekedéssel, amelyet a világjárvány utáni időszak fellendülése táplált. Az emelkedő kamatlábak azonban elkezdték visszafogni a piacokat. A geopolitikai konfliktusok és a szélsőséges időjárási események megzavarták az ellátási láncokat, ami a kulcsfontosságú exporttermékek áremelkedését idézte elő.
Hogyan változott a globális kereskedelem az elmúlt öt évben?
Az árukereskedelem a tavalyi visszaesés ellenére is 25 százalékkal nőtt 2019 óta. Különösen az üzemanyagok és a bányászati termékek árucseréje emelkedett jelentősen. Ennek oka elsősorban az ukrajnai háború. Az energiaárak megugrottak, miközben a globális fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás tovább nőtt.
Felgyorsult a ritkaföldfém ásványok iránti kereslet is, a lítium iránti érdeklődés csak 2023-ban 30 százalékkal emelkedett.
2019 és 2023 között a mezőgazdasági kereskedelem 32 százalékkal nőtt. Az aszályok, az ellátási lánc zavarai és a konfliktusok élénkítették az importkeresletet.
Mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, 48,6 millió tonna gabonatermelés veszett el, az ukrán mezőgazdasági ágazatban okozott kár pedig meghaladta a 80 milliárd dollárt. Európa kenyereskosaraként Ukrajna mezőgazdasági termékeket exportál emberek százmillióihoz világszerte.
Ehhez járul hozzá, hogy a szubszaharai Afrikában tapasztalható aszályok miatt az élelmiszerárak megugrottak. Nagyobbak lettek a terméskiesések. A kakaó ára például csaknem megduplázódott 2019 és 2023 között a nyugat-afrikai terméshozamok drasztikus csökkenése miatt. Azóta az árak közel 230 százalékkal emelkedtek.
