Talán maga a hírügynökség sem tudja, hanyadiknak számolja el a Katrina hurrikánt. Augusztus legelején a Reuters azt állította, a Mexikói-öbölben az idén 21 hurrikán söpör végig. Ha azzal számoltak is, hogy a jóslata beteljesülésének egyenes következménye a dráguló üzemanyag, de azzal bizonyosan nem, hogy a Katrina nevű milyen további áldozatokkal jár együtt.
A drágább üzemanyag természetesen bekövetkezett. Sőt, egy német elemző a minap a nyersolaj hordónkénti árának drasztikus emelkedését, a 100 dolláros szint elérését jósolta, bár az Európai Unió energiaügyi biztosa hisztériakeltésről és a spekulációról nyilatkozott. A hét elején a tartalékok felszabadításával, illetve több újraindított amerikai finomítóval mintegy beavatkozott a spekulációs folyamatokba az üzleti világ, s így már több napja kis lépésekkel ugyan, de lefelé tart az olaj ára.
A benzin ára azonban nem követi automatikusan a nyersolajét. Németországban és Csehországban tényleges drágulással találkoztak a hét elején tankoló autósok, s idehaza sem más a helyzet. Sem politikai szinten, sem üzleti alapon nem vetnek gátat az üzemanyag ára emelkedésének, a kormányfő nyilatkozta is: mesterségesen nem szándékozik a kabinet hatni a benzinárra. Eldőlni látszik, hogy 8-án a Mol Rt. továbbértékesítő partnereinek, s persze saját hálózatának drágábban adja az üzemanyagot. Hét forinttal kér többet a cég a benzinért, három forinttal a gázolajért. Ez azt is jelenti, hogy a "lélektani" 300 forintos árhatárt akár át is lépik a 95-ös, ebből a szempontból etalonnak számító benzinnél a "drágább" kutak.
Azt még nem lehet tudni, hogy csak híresztelés-e, avagy valós válasz lesz a gázolaj drágulására a gazdasági tárcától az, hogy a jövedéki adóhoz esetleg már "menet közben", azaz az év vége előtt kész hozzányúlni. Meglehet, ez az alkalmi beavatkozás az áfa jövő évi csökkenése után szűnne csak meg.
