E-business stratégia

Az üzleti stratégiáról szóló, jól hangzó nyilatkozatok és a napi gyakorlat nem mindig esnek egybe. Itt az idő levenni a rózsaszín szemüveget.

Az üzleti lapokban az elmúlt években számos olyan interjú jelent meg, melyekben jól ismert és feltörekvő cégek vezetői határozott internetes stratégiai elképzeléseikről számoltak be. Egy, az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott vizsgálat eredményei ezektől merőben eltérő képet mutatnak. A BT Ignite Solutions megrendelésére készült kutatás 100-100 német és brit cég e-business stratégiáját mérte fel. A vizsgálat legfőbb megállapításait összefoglaló tanulmány szerint a cégek 60 százaléka számára az e-business legnagyobb előnye, hogy ennek köszönhetően haladó, modern vállalatként tűnhetnek fel ügyfeleik és a közvélemény előtt. Csupán a vállalatok 30 százaléka rendelkezik valamilyen e-business stratégiával.

Csak kevés cég akad, mely e-üzleti stratégiájának középpontjába olyan kézzelfogható célokat állított, mint a költségek csökkentése, vagy az on-line eladások növelése. A megkérdezett vállalatoknak mintegy kétharmadánál inkább úgy látják, hogy nehéz kimutatni az e-üzletre költött összegeknek a vállalat eredményeire gyakorolt közvetlen hatását. A cégek felénél az üzleti tervek elkészítése megelőzi e-business technológiák implementációját, ami lehetetlenné teszi a teljesítmény mérését.

Magyarországon eddig még nem készült olyan felmérés, melynek eredményeit közvetlenül összevethetnénk a fenti tanulmány megállapításaival. Érdekes viszont felidézni egy ismert nemzetközi tanácsadó cég az elmúlt ősszel közreadott, a hazai cégeknek az e-üzletre való felkészültségét vizsgáló tanulmányának néhány megállapítását. Eszerint „a legtöbb cég már átgondolta e-business stratégiáját, és saját technológia infrastruktúráját alkalmasnak tartja az e-business fejlesztésekhez. …A cégek felső vezetése általában tisztában van az átalakulás szükségességével, és elkötelezett azok iránt.”

Mindebből persze téves volna azt az elhamarkodott következtetést levonni, hogy felkészültebbek vagyunk az e-üzletre, mint Európa vezető országai. A magyarázat egyszerű: a 70 céget érintő hazai felmérés során a vállalatvezetők kérdőív kitöltésével, maguk minősítették saját cégük helyzetét. Úgy tűnik, hogy a megkérdezett vezetők igen optimisták.
Megfelelő tudományos igényű felmérés hiányában néhány apró, tudománytalan módszerrel megvizsgálható egy-egy vállalat e-business felkészültsége.

– Van a vállalatnak honlapja?
– Saját domainnév alatt található, vagy valamelyik ingyenes szolgáltató szerverén, egy pornósite és egy crackeroldal szomszédságában?
– Rendszeresen frissülnek az információk, vagy három éve minden változatlan?
– Elérhetők a cég vezetői e-mailben, vagy a recepciós olvassa az elektronikus leveleket?
– Ha olvassák, meg is válaszolják az illetékesek a leveleket?
A Dotkom Internet Consulting tapasztalatai szerint a hazai cégek e-üzleti felkészültsége igen eltérő. A hazai e-üzleti környezet kialakulásának egyik alapfeltétele, hogy a vállalatok viszonylag szélesebb köre kerüljön a felkészülés magasabb szintjére.