Donald Trump bukna a legnagyobbat, ha Kanada csatlakozna az Egyesült Államokhoz

Donald Trump megválasztott amerikai elnök a floridai villájában tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok több területi követelését is megfogalmazta. Többi között beszélt Kanadának az Egyesült Államokhoz való csatolásáról, Grönland megszállásáról, a Panama-csatorna visszavételéről és a Mexikói-öböl átnevezéséről.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Environics Institute felmérése szerint a tavalyi választáson a kanadai lakosság 75 százaléka Kamala Harrist támogatta Donald Trumppal szemben, míg négy évvel ezelőtt Joe Biden népszerűsége még ennél is magasabb, közel 85 százalékos volt. Összességében a kanadaiak 60 százaléka jó véleménnyel van az Egyesült Államokról, azonban mindössze 15 százalékuk kíván csatlakozni.

Kedvezőbb kereskedelmi megállapodás és arktiszi befolyásszerzés Trump valódi célja

A jégsapka olvadásának következtében a sarkkörön keresztülvezető kereskedelmi útvonalak felértékelődnek, az itt található értékes nyersanyagok pedig kibányászhatóvá válnak. Az Arktisz biztonságpolitikai jelentőségénél csupán a gazdasági súlya nagyobb. Az eddigi rendkívül kedvezőtlen klíma enyhülésével a terület igen értékes halászati zónává válik, emellett ritka nyersanyagokban (kőolaj, földgáz, nikkel, vasérc, gyémánt, ólom, cink) és építőipari alapanyagokban (kő, építési minőségű homok és kavics) is gazdag. Egy 2012-es becslés szerint a Föld addig feltáratlan kőolajkészleteinek a 13 százaléka (90 milliárd hordó), a földgáznak pedig közel harmada található az Északi-Sarkon. Ezen erőforrások kiaknázása érdekében elengedhetetlen Kanada északi része, ezért javasolta Donald Trump a két ország egybeolvadását. Célja elérése érdekében a „gazdasági erő” alkalmazását is kilátásba helyezte, ami alatt a büntetővámok kivetésére gondolt.

Kanada az Egyesült Államok második legjelentősebb kereskedelmi partnere, minden egyes nap átlagosan közel 2 milliárd dollárnyi áru halad át a két ország közötti határvonalon, azonban jelentős kereskedelmi deficit keletkezik. Az USA Kanadából származó importjának mintegy 40 százalékát az energiahordozók és az áram adja. 2022-ben az elektromosság exportján mintegy 6 milliárd dollárt keresett Kanada. Emellett az ország a kőolaj-kitermelésének mintegy 60 százalékát – szinte a teljes exportját – az Egyesült Államok vásárolja fel. Az északi nemzet déli szomszédjába irányuló áruforgalmának második legjelentősebb, mintegy 20 százalékos részesedésű termékcsoportja a gépjárművek, alkatrészeik és egyéb gépek. Amennyiben Kanada nem csatlakozik az Egyesült Államokhoz, Trump 25 százalékos importvám kivetését ígérte meg. Ezen túlzó követelésekkel feltehetően azonban a kedvezőbb kereskedelmi feltételeket akar kiharcolni, megreformálva a még általa 2020-ban kötött és a korábbi NAFTA (North American Free Trade Agreement) szerződést felülíró USMCA (United States-Mexico-Canada Agreement) megállapodást. Az új megállapodás értelmében a vámmentesség megőrzése érdekében megemelték például a gépjárművek esetében a kontinensen készített alkatrészek minimális részarányát a korábbi 62,5 százalékról 75 százalékra, illetve a minimálbér mértékét is meghatározták.

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo