Deviza-buborék

Elégedetten nyugtázhatták az alapkamat-csökkentést követő forinterősödést a devizában eladósodók. Mindeközben, pénzügyi tankönyvek következetéseit meghazudtoló módon, meg sem ingatta az árfolyamot. De vajon meddig lesz ez igaz?

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A november végi fél százalékpontos kamatvágás előtti héten a piac ugyan kereken száz bázispontnyi csökkentést árazott be, Járai Zsigmond jegybankelnök megnyilvánulásai azonban idejében lehűtötték a 243-as, másfél éves csúcson levő forintot leső makroelemzők várakozásait.

Az Európában és a térségünkben is egyedülállóan magas alapkamat miatt két számjegyű százalékokkal kamatozó forintkölcsönök iránti kereslet az elmúlt egy évben gyorsan elapadt, és helyet adott a több szempontból is kockázatosabb devizahiteleknek. A külföldi pénznemben denominált lakáshitelek tavaly óta tapasztalható felfutása mellett a jövedelem- és ingatlanalapú, szabad felhasználású kölcsönök, valamint a kis- és középvállalkozói (kkv) hitelek köre is a fokozatosan elmozdult a devizásodás irányába. Az év derekára a bankok többsége kihozott legalább egy hitelterméket a szóban forgó üzletágakban.

A devizában - főként svájci frankban és euróban - nyilvántartott hitelek az elmúlt években az autófinanszírozást hódították meg, 2003 végén pedig a megszigorított lakásrendelet miatt a lakásvásárlóknak jelentettek vonzó alternatívát. Így ugyanis az államilag támogatott kölcsönöknél szokásos megkötések nélkül vehettek fel a piaci kamatozású forinthiteleknél akár 10 százalékponttal is olcsóbb kölcsönt. A devizaalapú lakáshitelezés dinamikus növekedését jelzi, hogy az állomány idén már június végén 80 százalékkal magasabb volt, mint 2003-ban az év végén, és elérte a 32 milliárd forintot. Ezzel a bankszektornak sikerült megállítani a tavalyi év rekorderedményességét hozó lakáshitelboom 2003 közepe óta tartó lanyhulását.

Begyűrűző adósságok

Idén júliusban a háztartásoknak nyújtott hiteleknek már 7 százaléka volt devizaalapú, a fogyasztási hiteleknek pedig 13 százalékát tartották nyilván valamely külföldi pénznemben. A Nemzetközi Bankárképző Központ előrejelzése szerint az év végére minden tizedik háztartás külföldi pénznemben fog eladósodni.

A hitelek devizásodása a vállalkozói üzletágakban még markánsabban jelentkezett. A kihelyezett állomány - a forinthitelek dinamikáját ötszörösen meghaladva - az első félév alatt 13,3 százalékkal, éves szinten pedig 25,8 százalékkal növekedett. Ezek eredményeképpen a devizás tételek aránya a teljes hitelállományon belül az elmúlt években kialakult 30-31 százalékos szintről az év elején indult szárnyalással öt hónap alatt 36,5 százalékra emelkedett.

A megugrott keresletben bízva a bankok jelentős külföldi devizaadósságokat halmoztak fel, ezáltal forrásstruktúrájukban folytatódott az utóbbi időszakban tapasztalt átrendeződés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint az év közepére a banki mérlegekben a külföldi források részaránya elérte a 18 százalékot.

Róka fogta csuka

A folyamatos devizaeladósodási folyamatot azonban Magyar Nemzeti Bankban (MNB) zord tekintetek kísérik.

- A külföldi források részarányának növekedésével a jegybanknak csökken a pénzügyi folyamatok feletti kontrollja - mutat rá a központi bank aggodalmának okára Barta Judit, a GKI kutatásvezetője. Ez leginkább abban látszik meg, hogy míg a Szabadság téren a forint pár százalékos, óvatos gyengítésén fáradoznak, addig a bankok a devizahitelek folyamatos terítésével erősítik a nemzeti valutát, ami ellensúlyozza a külföldi állampapír-eladások hatását.

- A devizahiteleknek a forint árfolyamában betöltött szerepe egyre inkább erősödik - hívja fel a figyelmet Barcza György, az ING Bank elemzője. Számításai szerint az összes devizaalapú lakossági hitelen és a gépkocsilízingen keresztül idén már 380 milliárd forintnyi deviza került a háztartásokhoz, ami a teljes tőkebeáramlásnak az egyharmada. A szakemberek szerint egyfajta buborék alakult ki: minél erősebb az árfolyam, annál vonzóbb a devizahitel, aminek felvétele egyre növekvő mértékben erősíti tovább a forintot. A magas piaci forintkamatszint mellett a bankoknak azért sem érdekük a lakáscélú devizahitelezés lassítása, mert ezeken átlagosan kétszer jobban keresnek, mint a támogatott forintkonstrukciókon, mellesleg a marge-on a jelzálogbankokkal sem kell osztozkodniuk. Már csak az a kérdés, hogy ez az öngerjesztő folyamat mikor és hogyan torpan meg.

Monetáris feszültségek

A javuló inflációs folyamatokra koncentráló jegybankelnök a ráta rigorózusabb megnyirbálására nem vállalkozik, mondván, az infláció könnyen elszállhat az elkövetkező években. Szándékai szerint idén fél, míg jövőre további egy százalékpontos kamatvágás lesz. Az óvatos elnöknek azonban keresztbetehet az a négy új monetáris bizottsági tag, akiket a jegybanktörvény sokat vitatott módosításával a mielőbbi forintgyengítés pártján álló kormányfő majd jelölhet, ha a megfontolásra visszaküldött törvényjavaslatot ismételten elfogadja a parlament.

Az elemzők eltérő jelentőséget tulajdonítanak a monetáris tanács személyi változásainak, a nagyobb kamatvágás iránti nyomás azonban egyre inkább nő. Egy november végén tartott konferencián kiderült, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jövőre 6-8 százalékon látná szívesen a kamatszintet, a rendezvényen szintén részt vevő Erdei Tamás 2-3 százalékponttal alacsonyabb alapkamatot tartana elfogadhatónak a jövő év végére. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint ez a szint várhatóan megállítaná a lakosság devizában történő eladósodását is. A várható árfolyamgyengülés miatt az ideiekhez képest 2005-ben pár százalékkal megduzzadó törlesztőrészletekre egészen biztosan számíthatnak mind az euróban, mind a svájci frankban eladósodók. Az elemzők nagyjából egy véleményen vannak az árfolyamesést illetően. Szerintük az év folyamán a forint a 250-255-ös sávban mozog, de a nemzeti valuta iránti optimizmus megfordulásakor - várhatóan tavasszal - átmeneti jelentősebb gyengülésére is számítani lehet, a bekövetkezés időpontját azonban nehéz megjósolni. A borúlátó előrejelzések szerint egy elhibázott jegybanki döntés esetén akár 280-as szintig is süllyedhet, valószínűbb azonban a 260 körüli forintárfolyam. Igaz, ez is legalább hat százalékos többletterhet jelentene a devizaadósnak, ha a folyósításnál és törlesztésnél használt banki árfolyamok közti rést nullának vesszük.

Mérsékelt külföldi bizonytalanság

Jó hír azonban, hogy a külföldi pénzpiaci kamatok mozgolódására 2005-ben nem sok esélyt adnak az elemzők. A frank stabilitását garantáló svájci jegybank (SNB) az elmúlt hónapokban kétszer, egyenként 25 bázisponttal emelte a fél százalék körüli kamatot, a ráta növekedése miatt azonban a hazai bankok nem drágították az alpesi ország pénznemében nyújtott hiteleiket. A következő, december 16-i SNB-kamatdöntés alkalmából a piac már csak 50 százalékos esélyt ad egy újabb 25 bázispontos kamatemelésnek, tudtuk meg Sarkadi Szabó Kornéltól, a Raiffeisen Bank elemzőjétől. A piaci megfigyelők szerint az SNB jövőre nem módosítja lényegesen a kamatlábat, ahogy az eurózóna két százalék körüli rátájában sem várható jelentős emelés, a svájci frank árfolyama pedig a mostaninál kicsit erősebb, 167-170 forint közötti sávban mozog majd.

Az elmondottak alapján a szakértők véleménye az, hogy az alacsony kamatok és csekély volatilitás miatt a devizahitelek közti választásban továbbra is érdemes a svájci frank mellett dönteni. A választott pénznemtől függetlenül az eurózónához való csatlakozás időpontjáig mind az árfolyamok, mind a kamatszintek változása bizonytalanságot hordoz, és az euróátvétel után a kockázatok továbbra is fennmaradnak a többi devizával szemben.

Kockázattudatosítás

Az MNB júliusban publikált stabilitási jelentésében arra az egyáltalán nem meglepő tényre mutatott rá, hogy az első látásra vonzónak tűnő kamatozás a lakossággal elfelejteti a közgazdászok hangsúlyozott érveit a kockázatokról. (Lásd még a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikája című cikkünket!) A PSZÁF honlapján ekkor jelent meg az első, a lakossági devizahitelek főbb paramétereit összehasonlító táblázat is.

Az időzítés nem véletlen: az addigra a bankok közti verseny legélesebb területévé avanzsáló lakossági devizahitel-piacon megszokottá váltak a káprázatos kamatfeltételek mögé bujtatott kockázatok és a könnyen félreértelmezhető reklámok. A kisbetűs részek veszélye főként az ingatlancélú hitelek esetében áll fenn, itt ugyanis a háztartások a termékek reális terheinek ismerete és összehasonlíthatósága nélkül vállalják a hosszú távú kötelezettségeket. A szabad felhasználású kölcsönök valós költségeinek kimutatására szolgáló teljes hiteldíjmutató (THM) kiszámítására és feltüntetésére ugyanis a lakáscélú kölcsönök esetében nem kötelezi a törvény a bankokat. Igaz, a szakemberek szerint a devizahitelek összehasonlítása legfeljebb az első törlesztőrészlettel kísérelhető meg.

Ennek ellenkezőjét akarja bebizonyítani a Pénzügyminisztérium (PM), amely a jegybank és a PSZÁF javaslata alapján és a bankszövetséggel egyeztetve ősszel kidolgozta a THM-et szabályozó 41/1997-es kormányrendelet módosítását. A lapzártánk után a kormány elé kerülő módosító indítvány a THM kiszámítására és közzétételére kötelezné a pénzintézeteket az összes, így a devizás lakossági hitelek esetében is.

Nehéz lenne megmondani, hogy a fogyasztóvédelmi jellegű jogszabályi változás mennyire érzékelteti majd a hatását. Bonyolítja a képletet a 2005-ben és 2006-ban a bankokat sújtó különadó is, amely többletterheinek egy részét a pénzintézetek nagy valószínűséggel áthárítják ügyfeleikre. És újabb kérdéseket vet fel a kormány jövő évi lakásprogramja is, amely a "félszocpol" kibővítése és a lakbér-támogatási rendszer talpra állítása mellett egy garancialapot is létrehozna. Ez utóbbi, a fiatal fészekrakók saját erejének csökkentését célzó intézkedés azért kerülhet a figyelem középpontjába, mert az eredeti tervek szerint a garancia a devizaalapú lakáshitelek esetében is elérhető lenne.

(Cikkünk a Piac & Profit decemberi számában jelent meg.)

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo