Az ex­portér­té­kesítés ter­me­lői árai decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,6, az év egészére nézve 0,4%-kal mérséklődtek.

Az ipar belföldi értékesítésének árszínvonala november után tovább csökkent. Az átlagosan 0,4%-os decemberi áresés - a többi ágazat plusz, mínusz néhány tizedszázalékos ármozgása mellett - egyér­telműen a kőolaj-feldolgozási termékek árának 8%-os mérséklődéséből eredt.        

     Az ipari termékek éves átlagos alakulását 2004-ben a kőolaj és az acél világpiaci ármozgása, a hatósági szabályozás alá eső energia drágulása és - elsősorban az élelmiszerek területén - a májusi EU-csatlakozás befolyásolta meghatározó módon.

     A kőolaj világpiacán az év folyamán bekövetkezett hektikus ármozgások hatására 2004. évben a bel­föl­di értékesítések közel egyötödét képviselő vegyipari ágazatokban jelentősen megemelkedtek az árak: a kő­olaj-feldolgozásban 18,1, míg a vegyi anyagok, termékek gyártásában 9,2%-kal.

     A kohászati termékek, elsősorban az acél piacán 17,7%-os éves árnövekedést indukált a termelési és szállítási költségek emelkedése, valamint a nyersanyaghiány és a megnövekedett kereslet.

     A hatósági energiaárak év eleji központi emelését a már említett világpiaci árnövekedés (kőolaj, föld-gáz) miatt az önkormányzati hatáskörbe tartozó termékeknél további évközi áremelések követték, éves szin­ten átlagosan 11,8%-kal emelkedve a belföldi értékesítés közel 22%-át képviselő villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ágazat árait. Ezen belül a gázgyártás, -elosztás árszintje 24,1, a gőz-, me­leg­víz­ellátásé 12,1, a villamos energiáé 3,1, míg a vízellátásé 3,4%-kal nőtt az előző év egészéhez vi­szo­nyítva.

     A májusi EU-csatlakozás hatása elsősorban az élelmiszer-ipari termékek áralakulását befolyásolta, ez részben az import árletörő hatásaként, részint a szabályozott árkialakítású termékek esetében (pl. cukor) az intervenciós küszöbár emeléseként érvényesült. Összességében az árcsökkentő és -emelő hatás eredője az átlagos feldolgozóipari dinamikától elmaradó ütemű, 6,8%-os árnövekedést eredményezett.

     A belföldi értékesítés rendeltetés szerinti csoportjainak áralakulásában a fenti folyamatok tük­rö­ződtek. Az árdinamika az egyes csoportok között eltérően alakult: az energiatermelő és intermedier ága-zatok éves 10,9%-os árnövekedésével szemben a beruházási javak esetében 4,5%, míg a fogyasztási cik-keknél átlagosan 5,1%-os árnövekedést figyelhettünk meg.

     A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 0,4%-kal csökkentek, alakulásukat továbbra is a forintárfolyam mozgása határozta meg. A forint 2004. évi árfolyama a 2003. évihez mérten az euró esetében 0,7, a dollár esetében 9,7%-kal erősödött. Az export 70%-át kitevő gépipari ágazatok 2004. évi átlagos kiviteli árai forintban kifejezve az előző évihez mérten 2,2%-kal estek. A kivitel szem­pontjából meghatározóbb euró esetében májusig a forintárfolyam gyengülése, majd ezt követően erő­södése ment végbe; a dollár esetében az erősödés az időszak alatt folyamatos volt.

     A belföldi- és exportárváltozást is magába foglaló termelőiár-index decemberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,5%-kal csökkent, éves szinten pedig 3,5%-kal nőtt.