A kereskedelem átrendeződését mutatja, hogy jelentősen csökkent a szaküzletek piaci részesedése. Négy-öt éve a ruhát vagy cipőt vásárlók minden harmadik forintjukat ebben az üzlettípusban költötték el. Amíg tavaly január-júniusban a teljes forgalom 29 százaléka jutott a ruházati szakboltokra, addig idén már csak 24 százalék. A bolttípus azonban ennek ellenére tartja piacvezető pozícióját.

A forgalom összetétele alig változik. Értékben a felsőruházat viszi el a pálmát, 52 százalékkal. Alsóruházatra 13 százalék jut a forgalomból, cipőre pedig 27 százalék. Az egyebek, mint például bébiruházat vagy kiegészítők részesedése 8 százalék.

Szintén gyengül a második legnagyobb forgalmat lebonyolító utcai árus-piac szegmens helyzete: piaci részesedése értékben a tavalyelőtti 24 után ebben az évben eddig 18 százalék. A csökkenés egyben azt is jelenti, hogy erősödik a szervezett kereskedelem.

Ugyanakkor a hazai ruházati kiskereskedelemben szinte egyik évről a másikra vált jelentős tényezővé a távolkeleti bolt. Hiszen ebben az értékesítési csatornában a lakosság múlt év január-júniusban 4 milliárd forintot adott ki, az összeg azonban idén több mint ötszörösére, 21 milliárdra emelkedett. Ez 14 százalékos piaci részesedéssel a harmadik helyet jelenti a bolttípusok ranglistáján.

Utána a cipőbolt következik 9, majd a hipermarket és az egyéb csatornák 8-8 százalékkal. A ruházati cikkek piacán a jelek szerint egyelőre leállt a hipermarketek térnyerése. A sportbolt részesedése 6, míg a korábban szebb napokat látott hagyományos áruházé 5 százalék.

A szervezett kereskedelem erősödését mutatja, hogy piaci részesedése a múlt évi első félév 68 százalékáról hat százalékponttal nőtt, és idén január júniusban 74 százalékot tett ki.

A vásárlók életstílus szerinti csoportosítása szerint szembetűnik, hogy a magas jövedelmű, egyedül vagy párban élő budapestiek felülreprezentáltak a fehérnemű szaküzletek, sportboltok és ruházati szakboltok vevői között. Viszont más rétegekhez képest sokkal kevesebbet vásárolnak utcai árusnál vagy piacon.

Az egyedül vagy párban, Budapesten vagy falun élő 50 évesnél idősebbek, továbbá a rossz anyagi körülmények között élő nagycsaládosok vásárlási szokásai abban térnek el az átlagtól, hogy felülreprezentáltak az utcai árusoknál-piacokon, használtruha boltokban és a távolkeleti üzletekben is. Az átlagosnál kevesebbet költenek ruházati szaküzletben és hipermarketben.