„A bérdinamika is lehűlt. A KSH adatai szerint 2025 tavaszán a szektor átlagos bruttó keresete 1,145 millió forint, a vezető fejlesztők és architektek pedig 1,8–2,5 millió forintot keresnek. A bérek ma már nem nőnek az infláció ütemében, így a reáljövedelmek stagnálnak. A legnagyobb bérelőnyt továbbra is az AI-fejlesztés, a kiberbiztonság és a felhőtechnológia területén dolgozók élvezik, míg az egyszerűbb fejlesztői pozíciók elértéktelenednek.” fejtette ki az Országos IT Megmérettetés ötletgazdája.
A mesterséges intelligencia kettős hatása
A mesterséges intelligencia mára az informatika legnagyobb átrendező erejévé vált. Az IMF szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek 60 százalékát érinti az AI, a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint pedig globálisan 92 millió állás szűnhet meg, miközben 170 millió új jön létre – vagyis nettó 78 millióval több munkahely keletkezik, mint amennyi eltűnik.
A technológia hatása Magyarországon is érződik: a kezdő informatikai pozíciók száma több mint 10 százalékkal csökkent 2025 első félévében, miközben nőtt az igény az AI-t, felhőt és automatizációt értő szenior szakemberekre. Pulay szerint az AI a „láthatatlan szelekciós tényező”, amely nemcsak feladatokat vesz át, hanem új gondolkodásmódot is kikényszerít. Ráadásul a globális gazdasági recesszióval karöltve egyfajta kivárásra készteti a gazdasági döntéshozókat.
„Azok lesznek sikeresek, akik nem félnek az AI-tól, hanem használják. Ma már elvárt eszköz: aki nem tudja beépíteni a munkájába, az lemarad” – mondta. Hozzátette: „Az üzleti oldal egyszerűen nem tud lépést tartani a AI megoldások fejlődésének ütemével.”
