"Már nem lenézett dolog közmunkát kínálni és vállalni, mert a benne résztvevők nemcsak a települések, a környezet épülésének-szépülésének, s nem ritkán szakmai szolgáltatásoknak az értékteremtő szereplői, hanem erősödik esélyük az elsődleges munkapiacra való bejutásra is" - mondta Sándor László.
Erre a célra az idén 13 milliárd forint állt rendelkezésre, lehetővé téve átlagosan 35 ezer - csúcsidőszakban közel 50 ezer -, zömmel szakképzetlen munkanélküli időszakos foglalkoztatását.
A Közmunka Tanács elnök szerint ez a forma különösen a kistérségekben népszerű. Az önkormányzatok, társulások és különböző szervezetek a környezetóvás, település szépítés, út- és vasútkarbantartás, vízrendezés munkálatain kívül például melegházi kertészetekben, vagy programozóként is foglalkoztatnak munkanélkülieket, köztük diplomásokat is.
Sándor László szerint a következő években a közmunka formák szélesítését össze kell kapcsolni ismeretbővítő, készségfejlesztő, netán tanúsítványt is adó képzéssel is. Hozzátette, hogy emellett kistérségi profi foglalkoztatási szervezeteket kell létrehozni.
