A GDP növekedése tovább lassult (2,9%). Szakértői vélemények szerint elérte mélypontját. Az ipari termelés év/év alapon csak 4%-al nőtt. A lassuló növekedés mellett a gazdasági egyensúly romlott. A fizetési mérleg hiánya jóval meghaladja a várt értéket, az államháztartás GDP arányos hiánya körülbelül egy százalékkal magasabb a kétéves költségvetésben előirányzott értéknél. A tavaly elkezdődött dinamikus inflációcsökkenés megtorpant, áprilisban az év/év inflációs adat 6,1% volt. Ez májusra 5,6%-ra csökkent. A forint mindezek ellenére az év során folyamatosan erősödött, az utóbbi időben általában 12%-kal haladta meg centrumát, de néhányszor 13% fölé került.

BETÉTEK ÉS HITELEK
A fogyasztás a GDP-nél gyorsabban nőtt, különösen gyorsan nőnek a jövedelmek, ezen belül a reálbérek. A lakossági megtakarítások erőteljesen csökkentek. Közben folytatódott a lakosság eladósodása. Ezt a folyamatot jól jellemzi a következő adatsor. A lakosság nettó pénzügyi vagyona 2001 elején 6034 milliárd
forint volt. Ez 2001 végére 6639 milliárd forintra nőtt. Ez év március végén 6748 milliárd forintot tett ki a lakosság pénzügyi vagyona. A növekedés lényegesen tovább lassult áprilisban, amikor gyakorlatilag nem nőtt tovább a lakosság pénzügyi vagyona. A lakosság betéteinek növekedésének mértéke – a tapasztalatok szerint - általában meghaladja hiteleinek növekedését. Márciusban megállt a betétek növekedése, a lakossági hitelek viszont továbbra is gyorsan nőttek, ezért áprilisban először (az adott hónapban) a lakosság nettó finanszírozóból nettó tőkefelhasználóvá vált. A „tőkefelélésnek” ez a csekély mértéke is figyelmeztető lehet, mert a termelésnél
gyorsabban növekvő jövedelmek mellett hozzájárulhat az egyensúly romlásához.
A bankok növekedése megtorpant az első negyedévben. Egyedül a lakossági hitelek nőttek tovább, de azok is a tavalyinál mérsékeltebb ütemben. A betétek gyakorlatilag stagnáltak, megszűnt az elmúlt évre jellemző „menedék” szerepük. A lakosság megtakarításain belül ismét az életbiztosítási tartalékok, a nyugdíjpénztári megtakarítások és a befektetési jegyek szerepe nő. A bankok úgy tudták növelni hitelezési aktivitásukat, hogy likvid eszközöket csoportosítottak át, ez növelte kamatkockázati kitettségüket. A hitelezési kockázat ugyan kismértékben, de most már érzékelhetően nőtt. Az értékvesztés tartalékolási szükséglete önmagában jelentős eredményrontó tényező lett volna, amit nagyrészt ellensúlyozott a jutalék eredmények igen gyors emelkedése. Így az eredményesség csak kismértékben esett vissza. A bankok tőkefedezete stabil, a messze a nemzetközi norma fölötti tőkemegfelelési mutató bőven fedezetet nyújt a kismértékben megnövekedett kockázatokra.

TŐKEPIACOK
A tőkepiacokon megélénkült a forgalom. A tőzsdeindex lendületesen emelkedett, miközben az állampapírok (nettó) árfolyama februártól – hozamemelkedés miatt – csökkent. Az önálló befektetési vállalkozások száma – elsősorban a banki beolvadások miatt tovább esett. A befektetési szolgáltatók (bankok, befektetési vállalkozások) között határozott munkamegosztás alakult ki, amely szerint a forgalmazást a pénzügyi hátterű önálló befektetési vállalkozások, a letétkezelést (az utóbbi egy részét a jogszabályokból adódóan) az univerzális bankok végzik. A
befektetési tevékenységek gazdálkodási jellemzőit jelenleg csak az önálló befektetési vállalkozásoknál lehet értékelni. Ebben a körben az első negyedévben nőtt az eredmény.

BIZTOSÍTÁS
A biztosítási szektor stabilan fejlődött az első negyedévben. A biztosítótársaságok mérlegfőösszege nőtt. A díjbevételek szintén emelkedtek, miközben a kár és szolgáltatáshányad csökkent. A költséggazdálkodás javult. Ezekből adódóan az első negyedévi (nem auditált adatok) alapján az eredményesség a biztosítási szektorban nőtt. Úgy tűnik, hogy –az elsősorban a befektetéssel kombinált biztosításokat érintő – tavalyi visszaesés a biztosítási ágazatban csak konjukturális jelenség volt.
A nyugdíjpénztárak vagyona tovább gyarapodott az első negyedévben. A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma most először csökkent, mivel a belépők száma erőteljesen visszaesett és a korábbinál többen léptek vissza a társadalombiztosításba.
A magánpénztárak vagyona először haladta meg az önkéntes pénztárak vagyonát. A működési eredmény mindkét szektorban pozitív volt. Folytatódott az önkéntes pénztárak koncentrálódása. A tőkepiaci folyamatok összességében kedvezően érintették a pénztárakat.

HITELINTÉZETEK
2002. első negyedévében a hitelintézeti szektor piaci lehetőségei szűkültek, a szektor összesített mérlegfőösszege nominálisan 1,5%-kal elmaradt a 2001. végi értéktől a devizatételek volumenének csökkenése következtében. A hitelezési dinamika megtört, a vállalkozói hitelezés lassuló növekedése a vállalkozói hitelállomány reálcsökkenéséhez vezetett. Ugyanakkor a lakosság körében - elsősorban a kamattámogatásos lakáshiteleknek köszönhetően - továbbra is nagyarányú hiteligény növekedés mutatkozott, amit a bankok teljesítettek. A kihelyezési aktivitás lassulása, valamint a gazdasági növekedés mértékének csökkenése a problémamentes mérlegtételek csökkenéséhez, ugyanakkor a problémás minősítésű mérlegtételek növekedéséhez, végső soron az eszközportfolió minőségi összetételének romlásához vezetett. Az eszökzportfolió minőségi összetételében bekövetkezett negatív irányú elmozdulás az értékvesztési ráfordításokat magában foglaló negatív egyéb eredmény növekedéséhez vezetett, ez azonban még nem okozott eredményességi gondokat.
A betétállomány csökkent, a hitelek betétekkel való fedezettségének csökkenése tovább folytatódott. A betét/hitel arány a 2001. végi 118,1%-ról 111,9%-ra csökkent.
A mérlegfőösszeg csökkenésével egy időben a mérlegen kívüli aktivitás dinamikusan bővült, a hitelintézeti szektor összesített mérlegen kívüli kötelezettségeinek értéke 2002. március végén 14,0%-kal meghaladták a 2001. végi értéket. A dinamikus növekedés következtében a mérlegen kívüli tételek elérték a mérlegfőösszeg 55,3%-
át.
A piaci lehetőségek szűkülése tükröződött a szektor összesített eredményének csökkenésében is, amely 10,5%-kal elmaradt az előző év azonos időszakának értékétől. A nagyobb arányú eredménycsökkenést a jutalékeredmény növelésével és a kamatráfordítások visszafogásával kerülték el a hitelintézetek. A kamatmarzs szűkült, az értékvesztési ráfordításokat is magában foglaló negatív egyéb eredmény nagyarányban növekedett. A működési költséghatékonyság a szövetkezeti szektorban javult, a bankszektorban azonban alig változott.
Az aktivitás mérséklődése, ugyanakkor a saját tőke növelése eredményeként a banki könyvi kockázatok tőkefedezetét mutató tőkemegfelelési mutató szektor szintű átlagos értéke - hosszú idő óta először - javult. 2002. március végén 233 hitelintézet működött. A részvénytársaságok száma 2001. végéhez képest eggyel gyarapodott 42-re, az OTP Jelzálogbank megkezdte működését. A takarékszövetkezetek száma - beolvadások következtében - kettővel csökkent 184-re, a hitelszövetkezetek száma változatlanul 7.

BANKSZEKTOR
A bankszektor mérlegfőösszege 2002. március végén 2001 végéhez képest 1,8%- kal csökkenve 9331,8 milliárd Ft-ot tett ki. A mérlegfőösszeg csökkenését a devizatételek visszaesése okozta. Ez kisebb részben a devizatételek forintra való átszámításának, azaz a forint árfolyama erősödésének, nagyobb részben azonban a devizatételek (eszközök és források egyaránt) volumenbeli csökkenésének a következménye. A forint árfolyamának erősödése következtében a devizatételek forintban kifejezett értéke csökkent, de az állomány e nélkül is csökkent1.
A piac méretéről azonban reálisabb képet alkothatunk, ha a negyedév végi egyetlen nap mérlegfőösszege helyett az egész negyedév átlagos mérlegfőösszegét tekintjük, amely 2001 negyedik negyedévéhez képest nominálisan 2,7%-kal növekedett. Mind a negyedév végi, mind a negyedéves átlagos mérlegfőösszeg változása elmarad tehát a fogyasztói árindex (2002. márc./2001. dec.) 3%-os értékétől. A bankok eszközállományának (mérlegfőösszeg) reálértékű csökkenése a piaci lehetőségek szűkülését jelezte.
Az első negyedévben a bankok a hiteligény növekedést a likvid eszközök átcsoportosításával elégítették ki:
• A likvid eszközök (pénztár és elszámolási számlák, jegybanki- és bankközi kihelyezések) közel 300 milliárd Ft-tal csökkentek, melynek azonban csak felét helyezték ki, a másik felével, valamint az aktív kamatelhatárolások 22 milliárd Ft-os csökkenésével, összesen 174 milliárd Ft-tal csökkent az eszközállomány.
• Az átstrukturált likvid eszközállomány nagyobbik részéből, 123 milliárd Ft-ból növelték a hitelkihelyezéseket; kisebbik részéből, 20 milliárd Ft-ból pedig a befektetési célú értékpapírok állománya bővült.

A vállalkozói hitelállomány december végéhez képest nominálisan 1,9%-kal emelkedett, reálértékben csökkent. (2001 azonos időszakában nominálisan 4,1%-kal bővült.) Annak ellenére, hogy a devizahitelek iránt a forinthiteleket meghaladóan növekedett az igény, a devizahitel-állomány forintban kifejezett reálértéke stagnált a forint árfolyam erősödése következtében. A forintra való átszámítás hatását kiszűrve, a devizahitel állomány volumene növekedett.

A lakosság devizahitelei a forinthiteleket meghaladó ütemben 18%-kal gyarapodtak, azonban az összes lakossági hiteleknek így is csupán 3,4%-át tették ki. Az összességében 1,8%-os, 174 milliárd Ft-ot kitevő nominális forráscsökkenést a devizaforrások 5,8%-os visszaesése okozta, a forintforrások összességében nominálisan nem változtak. A lakosság megtakarítási hajlandósága a hitelintézetek felé csökkent. Az alacsony betéti kamatlábak nem ösztönözték a betételhelyezést. A lakossági fogyasztás élénküléséhez nemcsak a hitelkínálat bővülése és a lakosság jövedelmi helyzetének javulása, hanem a megtakarításra kevésbé ösztönző kamatlábak is hozzájárultak.

A források között a saját tőkét kivéve csak a hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya növekedett, amely nagyarányú, 18%-os növekedésében három bank játszott szerepet.
A bankszektor saját tőkéje összesen 36,7 milliárd Ft-tal, 3,8 %-kal gyarapodott 2001. végéhez képest.
2002. március végén a bankszektor forrásainak 63,1%-a az ügyfelektől (17,9%-a a vállalkozóktól, 33,4%-a a lakosságtól), 7,1%-a a bankközi pénzpiacról, 8,8%-a pedig a hitelintézetektől felvett hitelekből származott. A szektor összesített saját tőkéje az összes forrás 10,6%-át adta. Az állománycsökkenés ellenére továbbra is az ügyfélbetétek jelentették a meghatározó forráslehetőséget a bankok számára. A kihelyezési politikát továbbra is a rövid lejáratú források hosszú lejáratú eszközökbe való transzformálása jellemezte.
A likvid eszközök egy részének hitelekbe és értékpapírokba való átstrukturálása következtében a harminc napig lejáró eszközök összes eszközökön belüli aránya 2001. végi 27,3%-ról 25,5%-ra csökkent. Bár a 30 napig lejáró források aránya is csökkent az összes forrásból a 2001 végi 57,5%-ról 56,9%-ra, a lejárati összhang ebben a tartományban csökkent, a 30 napig lejáró források a 2001 véginél nagyobb mértékben haladták meg a 30 napig lejáró eszközöket.
A bankszektor összesített mérlegen belüli devizapozíciója 2001. végéhez képest alig
változott. A devizaeszközök összesen 6,2%-kal, a devizaforrások pedig 5,8%-kal
csökkentek, ezért a rövid devizapozíció némileg nyílt. A devizaforrások csupán a
mérlegfőösszeg 0,13%-ának megfelelő összeggel haladták meg a devizaeszközöket, a bankszektor összesített árfolyam kockázati kitettsége továbbra is alacsony szinten maradt.

A bankszektor súlyozott átlagában alacsony szinten mozgó nyitott devizapozíció bankonként jelentős, irányában (rövid-, illetve hosszú-) is eltérő devizapozíciókat takart. 2002. március 31-én hét banknál a devizaeszközök a devizaforrásokat a mérlegfőösszeg 5%-ánál nagyobb mértékben meghaladták, ugyanakkor négy banknál a devizaforrások haladták meg a devizaeszközöket közel a mérlegfőösszeghez mérten hasonló, 4,7%-ot meghaladó arányban.

A bankszektor mérlegen kívüli aktivitása - szemben a mérleg szerintivel - dinamikusan, 14,03%-kal növekedett 2001 végéhez képest. A mérlegen kívüli tételek céltartalékkal csökkentett 5502,0 milliárd Ft-os nettó értéke elérte a mérlegtételek 59,0%-át.

A lakossági- és vállalkozói hitelek állománya hasonló ütemben, 4,2%-kal, illetve 4,1%-kal gyarapodott. Az ügyfélhitelezés 4%-os növekedési üteme meghaladta ugyan a negyedik negyedévi 3,7%-ot, azonban jelentősen elmaradt az előző év azonos időszaki 6,5%-tól. A hitelezési dinamika lassult, de - hasonlóan az előző év azonos időszakához - meghaladta a bankokét.
Az értékpapírok állománya a hitelállományt meghaladó ütemben és mértékben bővült, ezért az értékpapír-állomány aránya az eszközök között ismét növekedett. A hitel- és értékpapír kihelyezéseket kisebb részben, kb. 9%-ban a likvid eszközök (a jegybanki- és bankközi kihelyezések) átcsoportosításával, nagyobbik részben pedig új források bevonásával fedezték. A pótlólagos forrásokat a lakosság körében gyűjtötték. A szektor összesített lakossági betétei 4,9 %-kal, 22 milliárd Fttal gyarapodtak év vége óta. A lakossági betétek reálnövekedése ellenére az összes ügyfélbetét-állomány csupán 2,5%-kal, 14 milliárd Ft-tal bővült, reálértéken csökkent, mert az egyéb betétek csökkentek.

A nem jegybankkal, illetve állammal szemben fennálló eszközállomány, azaz a kockázatokat hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek állománya március végén 1,1%-kal elmaradta a 2001. végitől. A csökkenést a problémamentes minősítésű mérlegtételek 3,2%-os csökkenése okozta. Eközben a külön figyelendő állomány 11,3%-kal, a problémás állomány pedig 10,4%-kal gyarapodott.
A kockázatot hordozó mérlegtételek között a külön figyelendő tételek aránya 11,5%-ra emelkedett, (2001 végén 10,2%) a problémás tételek aránya pedig 5,2%-ra módosult (2001 végén 4,6%), az eszközportfolió minősége kismértékben romlott, a hitelezési kockázat növekedett. Ez azonban még nem veszélyeztette a szektor eredményességét és jövedelmezőségét.
A vállalkozói hitelek, amelyek az összes kockázatot hordozó mérlegtétel 56,4%-át
tették ki, minőségi összetétele romlott, mert a külön figyelendő- és a problémás tétek
állománya is nagyütemben növekedett. Egyetlen negyedév alatt a külön figyelendő
vállalkozói hitelállomány 7,5%-kal, a problémás állomány pedig 9,2%-kal
gyarapodott. 2002. március végén szektor szinten a vállalkozói hitelek 3,5%-át
minősítették a bankok problémásnak.
A lakossági hitelek problémamentes állománya nagyütemben, 6,4%-kal gyarapodott. A külön figyelendő állomány is rendkívüli mértékben 33,3%-kal megugrott, a problémás minősítésű állomány pedig 10,7%-kal haladta meg a 2001. végit. 2002. március végén szektor szinten a lakossági hitelek 5,4%-a volt problémás. A mérlegen kívüli tételek minőségi összetételében némi javulás mutatkozott, a külön figyelendő és a problémás állomány aránya is kismértékben csökkent. A negyedév végén a mérlegen kívüli tételek 0,5%-át ítélték a bankok problémásnak.

A szövetkezeti szektor portfoliójában hagyományosan magas külön figyelendő állomány aránya némiképpen mérséklődött, de továbbra is magas maradt. A problémás mérlegtételek aránya változatlanul 6,4%-ot tett ki, magasabb volt, mint a bankok átlagában. A szövetkezeti szektor portfoliójának minőségi összetétele - a szövetkezetek saját megítélése szerint - érdemlegesen nem változott, a kockázatok összességében nem növekedtek.

A bankszektor eredményének - az előző év azonos időszakához viszonyított - csökkenését az értékvesztés, a céltartalékképzés, valamint a portfoliótisztítás ráfordításait is magában foglaló negatív egyéb eredmény 9,9 milliárd Ft-ot kitevő, 162,3%-os megugrása okozta, emellett hozzájárult a rendkívüli eredmény megfeleződése is, amely 3,4 milliárd Ft os nyereségkiesést jelentett. A rendkívüli eredmény változása két bankot érintett. (Egy nagybanknál csökkent, egy szakosított hitelintézetnél pedig növekedett.)
A mérsékelten csökkenő kamatrend közepette, hasonlóan az előző év azonos időszakához, a szektor összesített nettó kamateredménye továbbra is növekedett, bár az ütem az előző év azonos időszaki felére, 6,2%-ra csökkent. (2001. első negyedévében a nettó kamateredmény az előző év azonos időszakához képest 13%- kal emelkedett.) A nettó kamateredmény növelésének a módszere sem változott egy év alatt, a kamatráfordításokat a kamatbevételeknél nagyobb ütemben csökkentették a bankok. A csökkenés üteme tavalyhoz képest lassult.

A jutalékeredmény szektor szinten rendkívül nagy ütemben növekedve 40%-kal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét. (2001. első negyedévében az előző év azonos időszakihoz képest a jutalékeredmény 16%-kal emelkedett.) A szektor összesített jutalékeredménye és működési költségei csaknem azonos mértékben, 8,5 milliárd Ft-tal, illetve 8,3 milliárd Ft-tal növekedtek, így a jutalékeredmény növekménye fedezte a működési költségek növekményét. Ezért szektor szinten a működési költségek fogyasztói árindexet jelentősen meghaladó emelkedése nem okozott gondot. Nyolc banknál azonban a nettó kamateredmény, a jutalékeredmény és a deviza árfolyamváltozás együttes eredménye nem fedezte a működési költségeket. Az értékvesztési- és céltartalékképzési ráfordításokat is magában foglaló negatív egyéb eredmény négy bank számára okozott az adózás előtti eredményt negatívba fordító veszteségeket. Két bank az üzemelési veszteségeket egyéb- és rendkívüli bevételekből pótolta, így adózás előtti eredményük végül pozitívvá vált. Összesen tizenkettő bank zárta a negyedévet veszteséggel.

2002. első negyedévében az előző év azonos időszakához képest a szövetkezeti szektor összesített eredménye 8,6%-kal emelkedett és elérte a 1,9 milliárd Ft-ot.
Az értékvesztési- és céltartalékképzési költségeket is magában foglaló negatív egyéb eredmény ugyan növekedett 350 millió Ft-tal, és a működési költségek is emelkedtek 911 millió Ft-tal, erre az együttessen 1,261 milliárd Ft-ot kitevő költségnövekményre azonban fedezetet nyújtott, sőt meghaladta a nettó kamat- és jutalékeredmény együttesen 1,397 milliárd Ft-ot elérő növekménye (kamateredmény növekménye 640 millió Ft, jutalékeredmény növekménye 757 millió

A bankszektor összesített ROA mutatója 1,62%-ra csökkent a 2001 első negyedévi 2,04%-ról, a ROE mutató pedig 15,05%-ra 20,87%-ról. A szövetkezeti hitelintézetek átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) - hasonlóan a bankokhoz - csökkent és a banki átlag alatt, 1,18%-ot ért el. A szektor átlagos tőkejövedelmezősége (ROE) 18,29% volt.

A hitelintézeti szektor tőkeellátottsága általában megfelelő. A szektor súlyozott átlagos tőkemegfelelési mutatója - 2001. végéhez képest - hosszú idő óta először, emelkedett és elérte a 15,52%-ot.
A bankszektor tőkemegfelelési mutatója a 2001. végi 14,15%-ról 15,48%-ra emelkedett.

A bankszektor összesített mérlegfőösszegének csökkenése ellenére a kockázatok növekedése következtében a banki könyv kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszege
6,5%-kal emelkedett, ugyanakkor a kockázatok fedezésére szolgáló szavatoló tőke ennél nagyobb ütemben, 16,6%-kal gyarapodott.
A szövetkezeti szektorban a kockázatok nem növekedtek, ezért a mérlegfőösszeg és a banki könyv kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszege szinte teljesen azonos ütemben, 3,0%-kal, illetve 3,2% -kal növekedett, reálértékben változatlan maradt. A szavatoló tőke ugyanakkor 10,5%-kal gyarapodott. Ezért a szektor súlyozott átlagos
tőkemegfelelési mutatója 16,37%-ra emelkedett és meghaladta a 2001. végi értéket.