Gulyás Gergely először is bejelentette, hogy a tavalyi nem is volt választási költségvetés, majd megdícsérte ezért önmagukat.
A választás évében ugyanúgy, ahogy 2014-ben és 2018-ban is, 2022-ben is sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát, méghozzá jelentősen, 6,8 százalékról, 4,9 százalékra. Ez jól mutatja azt is, hogy a jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el.
A Gulyás Gergely által mondottakhoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) grafikonja egész mást mutat. Mondhatni a lehető legklasszikusabb választási költségvetést. A 2022. április 3-i választás előtt az egekbe szökött a reálkereset, hogy aztán belehulljon a szakadékba és immár a 2021-es szint alá süllyedjen, vagyis idő utazzunk visszafelé egészen 2020-ig. Olcsó poén, hogy a választási ígérettel szemben mégse előre megyünk, hanem hátra.
A kiváló költségvetési hiányt pedig úgy sikerült elérni, hogy gyakorlatilag egyetlen választási ígéret sem teljesült. Nem valósult meg a rezsicsökkentés, a benzinársapka és az alacsony adók megvédése, aminek következménye lett, hogy Európában a magyar élelmiszer infláció az első helyre került. A trükk mindössze annyi volt, hogy július 13-án, tehát alig három hónappal a választások után a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdetett és hét pontból álló intézkedési tervet fogadott el, amelynek részeként augusztus 1-jétől csak a lakossági átlagfogyasztás mértékéig biztosítja a rezsicsökkentéssel limitált gáz- és áramárat. Majd minden bajt a szankcióra és Brüsszelre fogott. Ezzel ma már nem lehet messzire menni, miután a földgázárak most már alacsonyabbak, mint a szankciók előtt voltak és így Brüsszelben közröhej tárgyává lenne az, aki nem létező magasabb árakat vizionálna a szankciók óta.
