A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. Az üres álláshelyek aránya (ezt úgy kapjuk meg, ha az üres álláshelyek számát elosztjuk a betöltött álláshelyek és az üres álláshelyek összegével), amely munkaerőpiaci túlkínálatot méri, Magyarországon 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökkent, 3,0 százalékról 2,2 százalékra. Ez arra utal, hogy a munkát keresőknek egyre kevesebb lehetőség áll rendelkezésükre, a munkavállalók alkupozíciója pedig romlik a bértárgyalások során. Mindemellett az adatokban megmutatkozik a vállalatok „gyárkapun belüli” alkalmazkodása a gyenge kereslethez: a létszámbővülés ellenére a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóratömeg az első negyedévben éves alapon közel 5 százalékot csökkent – ez a 2008-as pénzügyi válság, illetve a COVID-válság idején tapasztalt visszaeséshez hasonló nagyságrend. A következő években a konjunktúra várható beindulása miatt az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,1–0,2 százalékos növekedése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.

1.táblázat: Munkaerőpiaci előrejelzésünk

Az Egyensúly Intézet a fentiek okán arra számít, hogy a következő évek béremelkedése elmaradhat a kormányzat várakozásaitól. A gazdasági növekedés beindulása miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal a növekedés ütemének lassulásával is: az agytröszt előrejelzése szerint a versenyszférában 2024-ban 9,6 százalékos, 2025-ben 4,3 százalékos, 2026-ban pedig 3,0 százalékos  medián reálbér-növekedés várható.