Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az infláció átmeneti emelkedést követően 2025 közepéig csökkenni fog, majd tartós emelkedésbe kezd. Az agytröszt úgy számol, hogy a 2024-as átlagos áremelkedés 3,9 százalékos lesz, 2025-ben 3,2 százalékra csökken, 2026-ban pedig 4,9 százalékra emelkedik. Az jövő évi csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris politika és a globális dezinflációs környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
2.ábra: Az éves átlagos infláció felbontása főbb csoportok szerint
A monetáris politika továbbra is szigorú, fékezi a gazdaságot. A jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását (amelyre az MNB a korábban jellemzőnél nagyobb hangsúlyt fektet) veszélyezteti a kamatok további csökkentése. Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy a jelenlegi jegybanki vezetés nem fog változtatni a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés azonban lazíthat a monetáris politikán.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. A túlértékeltséget az export gyenge teljesítménye, valamint a külföldi vásárlások ugrásszerű növekedése is alátámasztja (2022 és 2023 között megduplázódott a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban történt vásárlások értéke). Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, továbbá a bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad. Az agytröszt előrejelzése szerint 2025-ben a euró-forint árfolyam várhatóan a 412–419, 2026-ban pedig pedig a 418–432 forintos sávban fog mozogni.
