A piacon a vállalkozások versenyeznek, nem a kamarák – szögezte le Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Területfejlesztési Kollégiumának az elnöke. Megállapítása még az enyhébbek közül való, a sajtó nyilvánosságához forduló kamarai vezetők ugyanis jelentős indulatokkal szóltak a legújabb idők kormányzati balfogásáról. Arról, hogy egy évvel ezelőtt deklarálta szóban is, írásban is a kormány azt, hogy a területfejlesztési tanácsokban minden szinten szavazati joggal rendelkeznek majd a gazdasági önkormányzatok. A legutóbbi időkben vált nyilvánvalóvá, hogy a területfejlesztési törvény módosításának előterjesztésében erről már szó sincs, s mind az MKIK, mind a Magyar Agrárkamara eredménytelenül tárgyalt a helyzet rendezése érdekében.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a február 12-i sajtótájékoztatón egyébiránt azt is bizonyítani igyekezett, hogy nem presztizs okokból hajtják a közvetlen és általános szerepvállalást a területfejlesztési tanácsokban. Az Európai Unió jelenlegi tagországainak példáján bizonyítható, hogy az EU forrásai ott hasznosulnak nagyobb mennyiségben és hatékonyabban, ahol a reálszféra a helyi döntésekben – pályázatok kimunkálásában – az első pillanatoktól fogva jelen van. Az írek több mint 80 százalékos pénzelnyerési hozadékról, a görögög alig több mint 30 százalékosról tettek tanúbizonyságot, a szigetországban a kamarák közvetlenül vettek és vesznek részt a területfejlesztési munkában. A tavaly februári kormányhatározat – mely még ír szemléletű volt és a törvénymódosítást a kamarák szerepvállalásának szem előtt tartásával indította el – decemberre fordulatot vett, s regionális, megyei és kistérségi szinten a gazdaság- és területfejlesztés kérdéseiről a reálszféra képviselőinek érdemi részvételét mellőző törvénymódosítási szöveget nyújtottak be az Országgyűlésnek. „Csak morgásjogot kapnának a kamarák a helyi területfejlesztési tanácsokban” – vélekedett Parragh László arra utalva, hogy a gazdasági önkormányzatok képviselőit konzultációs szereppel beengednék a döntéshozó szerveződésekbe. A Magyar Agrárkamara elnöke, Csikai Miklós pedig azzal toldotta meg az MKIK elnökének szavait, hogy a kormányzati magatartás eléggé hasonlatos az előző ciklus kisgazda cselekvéseihez, akik, miután már elvették a kamaráktól a feladatot, a hatáskört, a forrást, minden helyi döntést felülről akartak meghozni.

A Magyar Agrárkamara elnöke a Piac & Profit kérdésére válaszolva az ágazatnál szerveződő útlezárásos demonstrációkról elmondta, hogy az okot – a rendkívüli, sőt vészhelyzetet - a köztestület is mielőbb orvosolandónak gondolja, de nem az utcán. A párbeszédet tekintik a megfelelő eszköznek.