A magyar gazdaság a vártnál nehezebb világgazdasági feltételek között a korábban prognosztizáltnál lassabban fog fejlődni. A Gazdasági és Monetáris Unióban a növekedés a tavalyi 2%-ról 1,4%-ra mérséklődik. Az EU-25-ben az Egyesült Királyság és az új tagállamok kiemelkedő dinamikája miatt ennél valamivel élénkebb lesz a fejlődés. Éves átlagban 49 dolláros hordónkénti kőolajár (Brent) és 1,3 körüli euró/dollár árfolyam várható. A gyenge dollár enyhíti a magas kőolajár inflációs hatását. Az Európai Központi Bank konjunkturális és árfolyam szempontból magas szinten (jelenleg 2%-on) tartja az eurózóna irányadó kamatát. Az USA-ban további kamatemelések várhatók.
A GKI Rt. a hazai GDP 3,5%-os idei növekedését prognosztizálja, de ez a második félévben kissé javuló világgazdasági konjunktúrát feltételez. A hazai fogyasztói várakozások hónapok óta csökkennek (igaz, ez érzékelhető 2004. évi javulás után következett be). Az üzleti várakozások trendje is romló, s bár áprilisban némi stabilizálódás történt, a cégek a felmérések történetében még soha nem voltak olyan pesszimisták, mint 2005 tavaszán.
Az ipari termelés idén - a második félévre az export érzékelhető élénkülését feltételezve - csak 5%-kal, a tavalyinál lényegesen lassabban nő. Az építőipar lesz a gazdaság leggyorsabban, 8-9%-kal növekvő ágazata, az EU-tagság egyik legnagyobb haszonélvezője. A közbeszerzési piacon - elsősorban az útépítések révén - markáns növekedés várható. A lakásépítés a 2004. évihez képest csökken, a 2003-ashoz hasonlóan, 36 ezer új otthon átadása várható. A mezőgazdaságban a tavalyi növénytermesztési csúcs után átlagos körülményeket feltételezve némi csökkenésnek kellene jönnie, de az egyelőre igen kedvező időjárás következtében akár stagnálás is elképzelhető.
A kivitel és a behozatal hasonló, 11 illetve 10%-os, az első hónapokénál gyorsabb, de a tavalyinál lassúbb emelkedése várható. Az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyit alig meghaladó, 4 milliárd euró, a GDP 4,4%-a lesz.
A bruttó átlagkereset 2005-ben a versenyszférában 7% körül, a költségvetési szférában 9,5-10%-kal emelkedik, ami a nemzetgazdaság egészében 8%-os emelkedést jelent. A költségvetési szféra bérdinamikája a 13. havi illetmények kifizetésének 2005-re való áttolása miatt lesz magas, ezt figyelmen kívül hagyva az emelkedés 8% közeli lenne. (A tervezett leépítések részben biztosítják a béremelések fedezetét.) A nettó átlagkereset a versenyszférában 8%-kal, a költségvetési szférában 10-11%-kal, a nemzetgazdaság egészében átlagosan 9%-kal nő. Ez legalább 5%-os (a 13. havi bérek kifizetésének hatásaitól megtisztítva 4,5%-os) reálkereset-emelkedést eredményez.
A nyugdíjak reálértéke - az 55. heti nyugdíjat is figyelembe véve - kb. 4,3%-kal emelkedik. A lakosság fogyasztása 3,5%-kal nő. A megtakarítások - a kamatcsökkenés ellenére - emelkednek, a hitelállomány (főleg a fogyasztási hiteleknek köszönhetően) tovább nő, bár dinamikája számottevően csökken az előző évhez képest.
A háztartások nettó pénz-megtakarítási rátája a tavalyi 1,8%-ról várhatóan a GDP 2,8%-ára emelkedik.
