Csak kocog a pannon puma, de azért gyorsul

A magyar gazdaság idei növekedése a tavalyihoz és a régió más országaihoz képest lassú, bár az első félévhez képest gyorsulás valószínű. Ennek ellenére a GKI nem változtatott 2 százalékos idei növekedési előrejelzésén. A belső és külső egyensúly számszerűen nagyon kedvező, az infláció szinte megszűnt.

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A második félévben azonban az államháztartási hiány – részben az élénkítéssel összefüggésben – némileg magasabb, a külső aktívum pedig a mérséklődő cserearány-javulás miatt kisebb lehet az első félévinél, miközben lassan megkezdődik az áremelkedés. Jövőre, főként az EU-támogatások újraindulása következtében az idei jelentős beruházási visszaesést érdemi növekedés váltja fel, miközben az idén nagyon gyorsan növekvő fogyasztás alig lassul. A felminősítést is figyelembe véve a GKI megemelte 2017-es előrejelzését: 2,7 százalékos GDP-növekedés várható. A belső és külső egyensúly – ha romlik is – kedvező marad, az infláció kissé tovább emelkedik. A régióra jellemző gyorsabb gazdasági növekedést a felkészült munkaerő és a befektetett tőke hiánya, az ezt előidéző üzleti környezet és az EU-támogatásoktól való kiugró mértékű függés akadályozza – olvasható a GKI legfrissebb gazdasági előrejelzésében.

A világgazdaságban a brit népszavazás nyomán megnövekedett gazdasági, politikai és intézményi bizonytalanság csak lassan enyhül. Negatív gazdasági hatása elsősorban Nagy-Britanniában, politikai következménye pedig az EU-ban lesz érezhető. A világ legfontosabb központi bankjai (a Fed, az EKB és a japán jegybank) kielégítő monetáris feltételeket biztosítanak a globális növekedés számára, noha napirenden van a Fed irányadó kamatlábának emelése. Komoly politikai és gazdasági kockázat a menekültügy, a terrorizmus, az Iszlám Állam, a közel-keleti, az észak-afrikai és az ukrajnai feszültséggóc, a bizonytalan török helyzet, illetve az amerikai elnökválasztás, Kínában a növekedés lassulása és az adósságválság, a deflációs nyomás, továbbá a zika vírus Latin-Amerikában, s nem utolsósorban az EU jövője. Ez több mint sok.

Kép: PP

A Brexit megmutatta: nem jó ötlet kilépni az EU-ból

Bár a magyar gazdaságpolitika a Brexit bekövetkeztében saját EU-szkeptikus véleményének beigazolódását látja, a brit fejlemények éppenséggel az EU-n kívüli lét okozta veszélyekre hívják fel a figyelmet. A lelassult növekedés miatt, a 2018. évi választásokra is tekintettel tavasszal a gazdaságpolitikában csendes egyensúlyrontó változás kezdődött. Folytatódik a tulajdonviszonyok és piacok aktív állami szerepvállalással történő átrendezése. Ugyanakkor kifulladóban az olcsó munkaerőre és a kormányzathoz lojális új tőkésrétegre alapozott növekedés. Ez utóbbi felismerése éppen csak hogy megkezdődött, a valódi szembenézés ugyanis néhány évig ismét halogatható az EU-támogatások újrainduló lehívhatósága következtében.

2016-ban a reálkeresetek – a bruttó keresetek 6 százalékos növekedése, az szja 1 százalékpontos csökkentése és a 0,5 százalék körüli infláció következtében – mintegy 7 százalékkal nőnek. Ez a foglalkoztatás bővülésével, a csökkenő hitelterhekkel és növekvő vásárlási hajlandósággal együtt a fogyasztás 4,5 százalékos bővülését valószínűsíti. Az oktatási rendszer elavultsága és a külföldi munkavállalás miatt számos szakmában munkaerőhiány, ezzel összefüggésben erős béremelési nyomás tapasztalható. A költségvetési szektorban a több éve befagyasztott bérek emelkedését a választások közeledte is erősíti. Ugyanakkor sok helyen a minimálbér emelése is nagy gondot okoz. 2017-ben az idei tendenciák folytatódása várható, a reálkeresetek dinamikáját azonban 5 százalék alá viheti az infláció némi emelkedése. A fogyasztás körülbelül 4 százalékkal bővül. Az ingatlanhitelek esetében a hitelfelvétel már az idén újra meghaladja a hiteltörlesztést, a lakossági hitelek egészénél azonban csak jövőre várható növekedés.

Semmi jó nem néz ki jövőre
Az Atradius régiós elemzése szerint Magyarország hitelbiztosítási szempontból a közepesen kockázatos országok közé tartozik, és a magyar gazdaság teljesítménye elmarad a térségbeli országokétól. A piacvezető hitelbiztosító elemzői fokozott kockázatnak tartják a közép-európai exportkitettséget és a járműipartól való függést. A térségben Lengyelországot érintheti a leginkább a Brexit, vagyis Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.
Nem akarnak hitelt felvenni a cégek

Bár az átlagos beruházásihitel-költség az EU-források kiszorítási hatása miatt és a Növekedési Hitel Program(ok) hatására kissé mérséklődött, de még mindig magas (különösen a csökkenő termelői árindex tükrében). A vállalkozások túlnyomó része azonban egyáltalán nem akar hitelt felvenni. Bár a fejlődésre képes kkv-k viszonylag olcsón juthatnak forráshoz, e cégek egy része fél a gyors növekedéstől, nehogy az állami piacátrendezés újabb áldozatává váljék. A beruházási ráta 2015–2016-ban csökken, idén várhatóan 19 százalék alatt lesz, ami alacsony arány. 2017-ben az újrainduló EU-beruházási ciklus hatására 5 százalékos volumenbővülés és 19 százalék feletti beruházási ráta várható.

A GDP 2016.  II. negyedévben 2,6 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,4 százalékkal bővült. A KSH felfelé korrigálta az I. negyedévi becslését (1,1, illetve 0,9%-ra). Így a magyar gazdaság az I. félévben a nyers adatok szerint 1,9, a kiigazítottak szerint 1,4 százalékkal növekedett. Ez utóbbi alacsonyabb az EU 1,8 százalékos átlagánál, s jóval elmarad a lengyel és cseh 2,8, a szlovák 3,7 és főleg a román 5 százalékos ütemtől. Bár az első júliusi hazai növekedési adatok kedvezőtlenek – az ipari termelés és az export csökkent, az építőipari visszaesés erőteljesebb volt a júniusinál, a kiskereskedelmi forgalom bővülése lelassult –, s az üzleti várakozások is inkább romlóak, a II. félévben gyorsulás valószínű. A GKI 2016-ban továbbra is 2 százalék körüli növekedésre számít. Idén egyértelműen a fogyasztás a növekedés hordozója, a GKI 4-ről 4,5 százalékra emeli prognózisát, miközben a beruházásoknál a korábban gondolt 8 százalék helyett már 10 százalék körüli visszaesést vár. Jövőre az EU-forrásokból finanszírozott beruházási aktivitás kezdődő felpörgése, az üzleti beruházások némi élénkülése és az alig lassuló dinamikájú fogyasztás miatt a növekedési ütem 2,7 százalékra, a korábban vártnál kicsit magasabbra gyorsulhat. A belföldi felhasználás idén a GDP dinamikájánál kevésbé (1,6%-kal), jövőre viszont sokkal gyorsabban (3,2%-kal) bővül.

2016 őszi hónapjaiban lassan megindul az áremelkedés, 2016 végén 1 százalékos, éves átlagban 0,5 százalék körüli infláció várható, mely utóbbi 2017-re 1,5 százalékra emelkedik. A jelenleg 0,9 százalékos alapkamat akár 2017 végéig is fennmaradhat. A GKI idén éves átlagban a korábban gondolt 315 forintnál erősebb, 312 forintos, 2017-ben 315 forint körüli euróárfolyamot vár. A felminősítések hatására is erősödő forint azonban nehéz helyzetbe hozza az MNB-t, mivel az ellentétes „nyereségérdekeltségével”. A további lazítás „nem hagyományos” eszközökkel történik.

A munkaerőhiány felpörgeti a béremeléseket
A bérnövekedés üteme kissé lassult júliusban az előző hónapokhoz képest, de a bérdinamika ősztől újra gyorsulhat a közszférában a tervezett emelések, illetve a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet folyamatos bővülése miatt.
Csak a felszínen alacsony a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 2016-ban a számos helyen tapasztalható munkaerőhiány ellenére 3 százalékkal nő. Ennek oka  részben a külföldi munkavállalás további dinamikus terjedése, egyes ágazatok viszonylag jó konjunktúrája, az emelkedő béreknek az eddig inaktívakra és a közfoglalkoztatottak egy részére gyakorolt pozitív hatása, némi fehéredés, valamint a közfoglalkoztatás további bővülése. 2017-ben, a választást megelőző évben a kormányzat várhatóan segíteni fogja a foglalkoztatás további 2 százalék körüli növekedését, amit a gazdasági növekedés némi gyorsulása is alátámaszt. A munkanélküliségi ráta 2016 közepétől 5 százalék körülire csökkent, s 2017-ben is hasonló lesz. Ez statisztikailag az ötödik legalacsonyabb az EU-ban. A tényleges helyzet azonban sokkal rosszabb, mivel a közmunkások száma azonos a munkanélküliekével (a II. negyedévben 230 ezer körüli), s ehhez jön még – a régió más országaihoz hasonlóan – a külföldön munkát vállalók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezres köre.

Az EU – egész régiónk számára gondot jelentő – munkaerő-elszívó hatása Magyarországon a többi régiós országnál valamivel később, de a pangás körülményei között robbanásszerűen érvényesült. Mivel már legalább félmillió magyar dolgozik külföldön, a szakképzett munkaerő hiánya is behatárolja a növekedés lehetőségeit. Az itthon maradottak képzett részének megtartása a verseny- és a közszférában is jelentős béremelést kényszerít ki, miközben a közmunkásoknak csak szerény része képes a versenyszektorban elhelyezkedni, sőt az alkalmi és idénymunkáknál kifejezetten visszatartó hatású a közmunka. A közmunkások jelentős része beragad a rendszerbe, mely egyre inkább akadályozza a piaci munkaalkalmak betöltését. A reálkeresetek idei, átlagosan 7 százalék körüli, a GDP-nél sokkal gyorsabb emelkedése rontja az érintett cégek versenyképességét – ez többségük számára rövidtávon elviselhető –, és növeli a költségvetés kiadási szükségletét. A reformok elmaradása a költségvetési kiadáscsökkentést csak átmenetivé teszi, az elkerülhetetlen béremelések ismét növelni fogják az államháztartási kiadásokat. A béremelések érdemben élénkíthetik a lakosság fogyasztási keresletét, ez azonban a magyar termelés gyenge kínálati alkalmazkodása miatt jelentős részben az importot serkenti.

Ez olyan jó hír, hogy nagy bajt jelent
Rég volt, csaknem negyedszázada, ilyen alacsony a munkanélküliség Magyarországon. Ami azonban a felszínen jó hírnek tűnik, a valóságban óriási bajt jelent a gazdaságban: ha mindenkinek van munkája, akkor kit vegyenek fel a fejleszteni akaró cégek? Nem mintha nem lennének tartalékok, de az igazi gondot az jelenti, hogy a vállalatok vezetőiben még nem tudatosult: most már mindennél jobban meg kell becsülni a munkaerőt.

Véleményvezér

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására

Milliókat költ a kormánymédia Magyar Péter lejáratására 

Még soha nem volt mélységű lejárató kampány indult Magyar Péter ellen.
Mellár Tamás otthagyja a református egyházat

Mellár Tamás otthagyja a református egyházat 

Balog Zoltán személye sok református számára elfogadhatatlan.
Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt

Forrong a református egyház a pedofil-ügy miatt 

Amíg marad a református egyház jelenlegi vezetése, addig lemond lelkipásztori fizetés-kiegészítéséről
Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk

Lecsúsztunk az OECD inflációs listáján, már Ausztria is előttünk 

Kiszámíthatóbb gazdaságpolitikára lenne szükség.
Taxis balhé tört ki Romániában

Taxis balhé tört ki Romániában 

Ki lesz az erősebb? A hagyományos taxisok, vagy az utazásmegosztók?
Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet

Az euróövezet inflációja a szankciók ellenére nem mutat rossz képet 

A kormánypropaganda a magyar csúcsinfláció miatt a szankciókat okolta, de a számok világméretű összehasonlításban ezt nem igazolják.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo