A kiszivárgott hír szerint a Pénzügyminisztériumban szinte már el is készült egy tervezet, amelyik hivatott lenne az adóreform szerepét betölteni. Miközben két napilap is információkat közölt az elgondolásokról, javában jár a hír arról is, hogy az iparűzési adó eltörlése, illetve a helyébe lépő új adónem csak látszólag lesz kedves a vállalkozásoknak, ugyanis a fizetnivaló alapjául az adózatlan nyereség szolgál majd. A PM-es elképzelések erről egyelőre így nem szólnak, de – a Világgazdaság és a Népszabadság szerint – a kamatadó már jövőre „működni” fog. Az iparűzési adó helyébe lépő változatot nem részletezi a kiszivárogtatás, csak annyi áll róla a lapokban is, hogy a központi vállalkozási adó és a helyi vállalkozási adó váltaná föl a társaságit, illetve az iparűzésit. A vállalkozások adóalapja ugyanaz lenne, s az államnak, illetve az önkormányzatoknak befizetni. Csak két év múlva, azaz 2006-ban lenne esedékes a kétkulcsos személyi jövedelemadó, de már a ma ismert kedvezmények nélkül. Az áfa is átalakulna, mégpedig: a mostani 15 százalékos kulcsból 10 százalékos, a 25 százalékosból 20 százalékos lenne, az 5 százalékos termékek pedig fölkerülnének a 10 százalékos kategóriába.

A kiszivárogtatás lehet, hogy tudatos, lehet, hogy véletlen volt, de arra mindenképpen jó, hogy foglalkoztassa a közvéleményt. A Piac & Profitot például úgy, hogy az adóügyekben sokszor véleményét hallató közgazdász professzorhoz, Csaba Lászlóhoz azt a kérdés intézze:

a PM-javaslat szerint vajon ténylegesen megváltozna az adó szerkezete, vagy az azonos bevétel reményében "csak" egyfajta átrendezésre kerülnek sor?
”A Világgazdaságban megjelent elképzelésben – vélekedik Csaba László professzor - sok pozitív elem van, úgyis mint egyszerűbb, átláthatóbb, kevesebb kivétellel és alacsonyabb kulccsal dolgozik. Az is igaz, hogy az adózott és nem adózott jövedelmek eltérése nem tartható a végtelenségig. Ugyanakkor az az ’apró betűs’ mozzanat a lényeg, hogy ugyanannyi - és nem kevesebb - bevételt kell elérni, ekkor viszont csak passzírozunk, nem javítunk. Nem is értem, hogy lehet a kiadási tételek/mértékek fölülvizsgálata nélkül tudni, mennyi közterhet kell beszedni. Ebből az adó csak egy, a vállalkozókat inkább a tb. sújtja.
Másfelől naivitásnak tűnik az, hogy a kivételeket ki lehet iktatni. Nálunk hosszú hagyománya is van, no meg a kivételek a nem MSZP-s középosztályt édesgetik, azaz ha tényleg kiirtanák, nagy balhé várható. Alternatív megoldásként persze mindig lehet benzin- és szesz- meg dohány-adót emelni. Ekkor viszont egyszerű átcsoportosítások történnének.
Végülis félő, hogy decemberben, amikor a képviselők észbe kapnak, és a PM ma csak fél gőzzel dolgozik, még kaotikusabb adóterhelés jön ki, meg kisebb áttekinthetőséggel, de változatlan összterheléssel. Ez utóbbi számvitelileg adott, ha a kiadási determinációkon nem változtatnak”.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter bársonyszéke elfoglalásakor találkozott a hazai gazdaság érdekképviseletei – a kamarai, a vállalkozói és a gyáriparos szervezetek – vezetőivel, majd létre is hoztak négy bizottságot, egyebek között az adóreformok kimunkálására, az olcsóbb állam feltételeinek megfogalmazására. Demján Sándortól, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökétől ugyancsak a minap megismert adópolitikai változtatások kommentálását kérte a Piac & Profit.
”Azt még nem tudom, hogy mennyire hivatalosak a kormányzati elképzelések – magyarázta Demján Sándor -, de ha azok, akkor minden bizonnyal beterjesztik az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz. A lényeg: az adórendszeren változtatni kell. Ha ezt meglépi a kormány, akkor az dicséretes és bátor tett, hiszen az egész unió az adók versenyéről szól. Ám ahhoz, hogy generálisan megváltozzon az adóstruktúra, csökkenteni kell a bürokráciát. Adót önmagában nem lehet változtatni, a közterheket azért vannak ugyanis, mert finanszírozni kell az államot, esetünkben a drága államot. Aki ma alkalmazottként bért kap, az az állam stromanja, nettóban alig egyharmad jövedelmet tesz el, s 67 százalékot befizet a költségvetésbe. A pénzügyminiszter és a Vállalkozók Országos Szövetsége létrehozott négy munkabizottságot, ezeken keresztül is igyekszünk kimunkálni azt az adórendszert, amely egyet jelent a kisebb és ösztönzőbb közteherviseléssel és az olcsóbb, hatékonyabb állammal. Tévesen ítélik meg a magyar vállalkozókat. A munkabizottságaink sem azt akarják elérni, hogy a kevesebb adó a több profitot szolgálja, hanem azt, hogy megmaradjon a munkaerő Magyarországon. Ez akkor lehetséges, ha az emberek jövedelmükkel felzárkózhatnak, vagyis ne csak az egyharmadát kapják meg a bérüknek, hanem legalább a felét. Ehhez kell az olcsóbb állam a megváltozó adórendszeren keresztül”.