Húsbavágóbb, hogy a világ napi kőolaj szükségletének 20 százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik a fejlett világba. Ennek sérülése komoly hiányt hozhat a piacra. S ennek a valószínűsége viszonylag nagy, legalábbis, ha Irán a lehető legnagyobb fájdalmat akarja okozni Európának és az USA-nak. A magasabb olajár pedig a jelenlegi törékeny gazdasági és inflációs környezetben komoly gazdasági pályaváltozást, romlást hozhat. A GDP-t lefelé, az inflációt felfelé mozdíthatja el, ami a stagfláció felé nyomhatja a fejlett világ gazdaságait.

Erre reagálnak negatívan a börzék, amelyek sok esetben amúgy is relatíve magas értékeltségen forognak. Persze ez jelenleg mind csak „ha”, de a félelem katalizátora lehet akár egy kitartóbb csökkenésnek is a részvénypiacon, s emelkedésnek az olajpiacon.

A régiós devizák egyöntetűen gyengülnek a háborús hírekre. Az EURHUF már egy ideje az egyensúlyi árfolyam (vásárlóerőparitás szerint valahol 405 és 410 forint közötti EUR) erős oldalán tartózkodik, annak ellenére is, hogy a magyar gazdaságból inkább rossz, mint jó hírek érkeztek mostanában. Ugyan nagyot gyengült a magyar fizetőeszköz, de továbbra is az erős oldalon tartózkodik.

Összességében a piaci reakciók visszafogottabbaknak tűnnek, mint gondolnánk egy ilyen támadás esetén. Ez talán több tényezőnek is köszönhető: a piacon levő még mindig sok pénznek, már számos esetben hamar de-eszkalálódott a fellángoló katonai konfliktus Irán és Izrael között, s ha sokat kiáltunk farkast, akkor egy idő után kevésbé félünk tőle. Pedig … (Erstemarket)