Mindkét félnek biztosíték a közjegyző által készített lakásbérleti szerződés

Mindegyik fél szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyző készíti el, legyen szó lakásbérletről vagy céges irodabérletről. A bérbeadó így tudja elkerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat és az egyéb költségeket, kárt tesz az ingatlanban, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. Ugyanakkor a bérlők számára is egyfajta biztosítékot jelenthet a közokirat abban a nem várt esetben például, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kaució összegét.

„A közjegyző által készített szerződés közokirat, a benne foglalt kötelezettségvállalások közvetlenül végrehajthatók, azaz pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthetőek. Ha valamelyik fél megszegi a kötelezettségeit, a másik félnek elég felkeresnie az okiratot szerkesztő közjegyzőt, aki kérelemre elrendelheti a végrehajtást. A tapasztalatok szerint egy ilyen szerződés garancia, hogy mindkét fél betartja a benne vállaltakat” – mondja Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Kötelezettségvállalás, nem csak kiköltözésre

A lakáspiacon az elmúlt években elterjedt megoldássá vált, hogy a bérbeadók a birtokbaadás feltételéül szabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot. Ebben végrehajtható módon kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményt a saját tulajdonát képező ingóságoktól kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban és felszereltséggel visszaadja a bérbeadó birtokába. Amennyiben pedig a bérlő ennek a kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a bérbeadó jogosult azonnali végrehajtást kezdeményezni. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy ez a kötelezettség kiterjed a lakásban lakó családtagokra és mindenki más, a kötelezett által befogadott személyre és ingóságaikra is.