Magyarországon az útdíjat továbbra is a Magyar Állam határozza meg és szedi be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-n keresztül. Az útdíjak árára vonatkozóan javaslattételi joga, lehetősége az MKIF-nek egyáltalán nincs. Az útdíjak, a korábbi sajtóhírekkel szemben nem ide kerülnek, hanem az államhoz folynak be. Az úgynevezett rendelkezésre állási díjat (RÁD), ennek az összegnek egy részéből fizeti az állam az MKIF Zrt. felé. Az útdíjak árának változása nincs semmilyen kapcsolatban az MKIF Zrt. számára fizetett összeggel. Ha az állam megemeli az útdíjat, az MKIF Zrt. akkor sem kap a szerződésben foglaltakhoz képest egy fillérrel sem többet. A társaság, a megkötött Koncessziós Szerződésben foglaltak szerint, az elvégzett feladataiért, a teljes koncessziós időszak alatt útszakaszonként fix díjazásra jogosult, az adott útszakaszon az állam által beszedett útdíj mértékétől függetlenül.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint, a teljes befizetett útdíj 2021-ben 399 milliárd forint volt. Ez két részből tevődik össze. A klasszikus E-matricából és a megtett úttal arányos használatból, az E-útdíjból (ez utóbbi a HU-GO). A számok alapján:

1. E-matrica rendszer (használattal arányos útdíjfizetési rendszer - rövidítve, szakzsargonban: HD. A használati díjas e-matricás rendszerbe tartoznak a motorkerékpárok, a személygépkocsik (és azok pótkocsija), továbbá a legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművek, az autóbuszok, a külön jogszabály alapján nem útdíjkötelesnek minősülő gépjárművek, valamint ezek vontatmányai): 82 139 417 150 Ft

2.  E-útdíj rendszer (megtett úttal arányos úthasználat – rövidítve, szakzsargonban: UD vagy HU-GO, ez a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművek után fizetett díjakat jelenti): 317 340 566 220 Ft.

Az MKIF Zrt. számára fizetett RÁD éves összege jóval kevesebb, mint a HU-GO rendszerben befizetett összeg, vagyis kijelenthető: a rendelkezésre állás díját, a 3,5 tonnánál nehezebb járművek, magyarul a teherautók állják. Ráadásul a HU-GO rendszerben befizetett összeg több mint felét (minimum 55 százalékát) külföldi honosságú járművek fizetik. Ha megnézzük a számokat, ezek alapján kijelenthető: a hazai gyorsforgalmi utak üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését, építését, szinte teljes egészében a külföldiek, a külföldi kamionosok állják. Tehát nem a hazai személyautó tulajdonosok.

Az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 2022. szeptember elsején, 1237 km hazai gyorsforgalmi út üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését vette át a Magyar Államtól 35 évre. A feladatot nyílt uniós pályázaton (koncessziós eljárásban) nyerte el a cég. Az eljárás 11 hónapig tartott. A kiírás 2021. júniusában jelent meg, a döntés a nyertesről 2022. májusában született meg, a szerződést 2022. május 17-én írták alá a felek.

A korábbi sajtóhírekkel ellentétben az autópályák nem kerültek MKIF Zrt. tulajdonába, az utak továbbra is állami tulajdonban maradnak, a cég csak az üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés jogát kapta meg. A szerződés értelmében, a koncesszió végén, 2057-ben egy teljesen felújított, garanciával ellátott úthálózatot kell visszaadni a Magyar Államnak.

A szerződés alapján, a Magyar Állam az eddigieknél magasabb szintű szolgáltatás vár el. Az eddigi „C" szint helyett, „A" szinten kell üzemeltetni a gyorsforgalmi utakat (ez a korábbiaknál gyorsabb reagálást jelent: sűrűbben kell a növényzetet nyírni, gyorsabban kell a felmerülő hibákat javítani, hamarabb kell a síkosságmentesítést elkezdeni, gyakrabban kell a pihenőhelyeket takarítani stb.).  Az elvégzett feladatok teljesítését az Építési és Közlekedési Minisztérium ellenőrzi, amennyiben nem megfelelően végezzük a feladatunkat, hibapontokat érvényesíthet velünk szemben. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre állási díj (RÁD) egy részét visszatarthatja. Emellett sok más vállalás is van (többi között fenntarthatósági és környezetvédelmi is).

És akkor a további tények:

Az Európai Unióban általánosan elfogadott a koncesszió. Az EU-ban 600 md € értékben kötöttek koncessziós szerződéseket, ebből 117 md € érint utakat,

212 db úttal kapcsolatos koncessziós szerződés van az EU-ban, ezekből 117 db (55 százalék) 26 és 35 év közötti időtartamot ölel fel, két tucat hosszabb is, mint a magyar 35 éves időtartam, de van 6 olyan is, ami 60-80 év közötti. A magyar M5/M6 autópályák is 35, illetve 30 évre kerültek koncesszióba,

Spanyolországban 45, az Egyesült Királyságban 28, Németországban 21 db ilyen szerződés van, de ezen kívül még legalább 8 uniós országban van ilyen vagy ehhez hasonló szerződés,

az eljárás nyílt volt. Az Európai Unió 24 nyelvén, ingyenesen is elérhető formában került kihirdetésre az Unió hivatalos közbeszerzési oldalán (a TED-en) és Magyarországon is. Sem a kiírás, sem a pályázat során, sem az eredményhirdetésnél nem érkezett semmilyen kifogás, jelzés és a jogorvoslati határidő alatt sem történt ilyen,

minden uniós és magyar jogszabályt betartottunk. Ráadásul a Koncessziós Szerződés az ide vonatkozó uniós irányelvre és a magyar jogszabályokra is hivatkozik,

11 éves fejlesztési időszakot ír elő a szerződés. Ez alatt az átvett 1237 km-ből, 538 km-en szintre-hozást kell végrehajtani, 272 km új autópályát kell építeni, 273 km-en kell bővíteni a meglévő hálózatot és 161 olyan km is van, ahol még az állam épít, de üzemeltetni MKIF Zrt. fog.

 A szeptember óta elvégzett feladatok és az idei tervek:

889 főt vett át az MKIF Zrt.a Magyar Közúttól jogfolytonosan szeptember elsejével. A munkavállalóink számára minden olyan juttatást, amelyet az MK megadott nekik, továbbra is biztosítjuk (a nem kötelezőket is). Tavaly év végén nettó 100 ezer forint rezsitámogatást kaptak a munkatársak. December 19-én, a fizetésükön felül az első három hónap teljesítménybérét is megkapták (3 havi alapbérük 25 százalékát kaphatják meg negyedévente pluszban), 2023-ban fizetésemelést is tervezünk,

szeptember elsején vettük át a gyorsforgalmi utak üzemeltetését 1237 km-en, azonnal felmértük az utak állapotát és ahol a tél előtt kritikus volt a helyzet rögtön, október 10-vel nagyfelületű javításokat indítottunk. 125 különböző helyszínen, 130 ezer négyzetméteren, az ország 11 települése közelében. 6000 köbméter aszfaltot dolgoztunk be az említett szakaszokon. Nem kátyúztunk, nem pontszerű, hanem egybefüggő felületeken javítottuk az utak felületét. Az alacsony hőmérséklet, a csapadék egy kisebb repedésből gyorsan tud komoly úthibát okozni. Ez pedig balesetveszélyes, emellett rontja az utazás élményét és a járműveket is rongálhatja,

az őszi felújítás nem része a 2023-ban induló szintre-hozásnak, és a későbbi nagyfelületű javítási munkálatoknak,

tervezzük a járműpark megújítását is,

az átvett 1237 km-ből, 538 km-en kell valamilyen munkát elvégeznünk (ez a szintre-hozást jelenti és az utak 43 százalékát érinti), ezek a munkálatok tavasszal indulnak. A Magyar Állammal egyeztetünk az ütemezésről:

2023-ban több száz szakaszon indulnak meg, nagyjából 300-400 km-en a szintre-hozási munkálatok,

ezek egyrészt az elöregedett utak burkolatának cseréjét jelentik 1-2 rétegben, ha kell a burkolat alatti alapréteget, de ahol szükséges lesz, a teljes pályaszerkezet is cseréljük (a szintre-hozás emellett még sok mást is jelent),

főként az M1-es, az M3-as, és az M7-es autópályán lesznek munkálatok,

nem csak úgy magában, a felújítás miatt fontosak ezek a szintre-hozások, ezekkel a munkálatokkal már előre készülünk a későbbi sávbővítésekre is. Ahol lehet a leálló sávokat is felújítjuk, hogy amikor készen leszünk a bővítések tervezésével, előkészületével, a szintre-hozás utáni utak alkalmasak legyenek arra, hogy a bővítés miatt a forgalmat rájuk tereljük,

emellett 200 híd dilatációjának javítását is tervezzük az idei évtől,

ahol kell, a burkolatjavítások mellett, a rézsűcsúszásokat is javítjuk és a vízelvezető rendszereket is felújítjuk 50-60 csomópontban országszerte tavasztól,

a pontos ütemezés várhatóan január végén, február elején lesz nyilvános.