A szállodák foglaltsága és az napi átlagos szobaár (Average Daily Rate, ADR) idén is követte a hagyományos szezonalitást: a magyar főváros hoteljei májusban voltak a legtelítettebbek és a legmagasabb a szobaár júniusban volt. Mindkét mutató jelentősen alulmúlta a korábbi évek szintjeit. A foglaltság és a szobaár 2009 júliusában alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A foglaltság 55,7 százalékot tett ki, ez 17,5 százalékkal kevesebb a 2008-as adatnál. Az átlagos napi szobaár Budapesten 75,76 euró volt, amely 1,8 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi árnál.

A szobaár relatíve kis csökkenése júliusban visszavezethető a csúcsidőszakra és a forint elmúlt időszakban bekövetkezett erősödésére. Forintban a szobaár júliusban 15,47 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál és 20712 forintot tett ki. A szállodaipar egyetlen pozitív fejleménye/eseménye az ÁFA 25 százalékról 18 százalékra való csökkentése volt az elmúlt hét hónapban.

Budapest vs. Prága és Bécs

A budapesti szállodák foglaltsági trendje követte Prága és Bécs teljesítményét 2009 első hét hónapjában, ám júniustól/júliustól Budapest hoteljei képtelen voltak növelni a foglaltságot, szemben Prágával és Béccsel, ahol ez sikerült. 2009 júliusában az átlagos prágai szobaár 68 euró alá esett, szemben a 75,76 eurós budapesti szinttel. Utoljára 2008 augusztusában volt drágább Budapest Prágánál.

Közép- és Kelet-Európa nagyvárosai, 2009

A CB Richard Ellis által vizsgált városok közül Bécs szenvedte el a legkisebb év/év alapú visszaesést. Az osztrák fővárost Varsó és Prága követi. Pozsonyban volt a legjelentősebb csökkenés az idén, a foglaltság 27,5 százalékkal maradt alatta a tavalyi szintnek. A foglaltság visszaesése régió-szerte továbbra is a beutazók csökkenő számának és a visszafogott üzleti utaknak tudható be. 2009 harmadik negyedévében a mutatók valószínűleg jelzik majd, hogy elértük-e a mélypontot, hiszen az ősz hagyományosan a konferencia és üzleti utak időszaka.