Budapest nem drága város

Újra a londoni West End a világ legdrágább irodapiaca - derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) kutatásából. A globális irodabérleti jelentés szerint Tokió belső központja a második helyre csúszott, míg a japán főváros külső központja a harmadik legdrágább irodapiac a világon. Hong Kong központi üzleti negyede és Moszkva a negyedik és ötödik a közel 180 várost összesítő globális listán. A budapesti díjak - euróban számolva - az európai lista utolsó harmadában helyezkednek el.

2010. január 7.

Piac&Profit

Az első osztályú irodák bérleti költségei a világ minden táján csökkennek a CBRE által vizsgált 179 piacon - éves szinten 7,7 százalékkal - a szeptember 30-ig tartó 12 hónapos periódus alatt alatt, helyi valutában számolva. A piacok legtöbbjén a költségeket tekintve átlag körüli esés következett be, míg közel 50 városban kétszámjegyű volt a csökkenés. A világ pénzügyi központjaiban példa nélkül álló visszaesést jegyeztek fel: Hong Kong központi üzleti negyedében 40,7 százalékkal, a New York-i Manhattanben 29,7 százalékkal, míg a feltörekvő piacokon, mint Ho Si Minh-város 45,4 százalékkal, Abu Dzabi-ban pedig 38,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni az irodák bérletéért. A legnagyobb mélyrepülést a költségek Kijevben szenvedték el: az ukrán fővárosban egy év alatt 64,6 százalékkal lettek olcsóbbak az irodák.

A CBRE kutatásából kiderül, hogy 41 városban nőttek a bérleti díjak. A skóciai Aberdeen és a brazil Rio de Janeiro több mint 10 százalékkal drágult: nem minden piac szenved a globális kereslet visszaesésétől, sőt, van, ahol a helyi piac dinamikája miatt az irodák iránti kereslet stabil maradt.

London, Moszkva, Párizs

A londoni West End bizonyult a világ legdrágább irodapiacának, ahol egy négyzetméterért közel 2000 dollárt kell fizetni évente. A brit főváros után az európai dobogón Moszkva (1416 dollár/m²/év) és Párizs (1319 dollár/m²/év) következik. Budapesten körülbelül a londoni ár egynegyedéért bérelhetünk irodát.

Kijev irodabérleti díjaiban történt egy év alatt a legnagyobb visszaesés (-64,6%), de más városok, mint Moszkva (-34,5%), Oslo (-27,8%), Varsó (-26,3%) és Dublin (-25%) is jelentősen olcsóbbak lettek:. Az EMEA-régió (Európa, Közel-Kelet és Afrika) 17 nagyvárosában volt kétszámjegyű a költségek csökkenése.

„A közép és kelet-európai piacokon - és Budapesten - az irodabérleti díjak továbbra is nyomás alatt vannak. A legfelső kategóriás irodák bérleti díja 10-15%-kal csökkent az előző évi szinthez képest, de az elmúlt hónapokban viszonylag stabil maradt, noha az alacsony kereslet miatt nem történtek tranzakciók. A bérleti díjak Budapest belvárosában jelenleg havi 20 euró/négyzetméteres szinten tetőznek" - tette hozzá Borbély Gábor, a CBRE magyarországi vezető elemzője.

.Beinduló befektetések?

Az elmúlt években szinte az összes európai országban megszűntek vagy jelentősen lelassultak a befektetések. A harmadik negyedévben tapasztalt emelkedő befektetési volumen azonban optimizmusra ad okot és bár az egyes piacokon eltérés mutatkozik, a GVA Robertson 11 ország adataiból készült elemzéséből kiderül, hogy mindenki egyetért abban, hogy hamarosan beindulhat a kereskedelmi ingatlan befektetési piac stabilizációja.

A befektetői érdeklődés középpontjában mindenhol az első osztályú, központi lokációjú és hosszú lejáratú bérleti szerződésekkel, azaz biztos bevétellel rendelkező termékek állnak. Ennek következtében, illetve a piacok átláthatósága és mérete miatt az aktív befektetők inkább a nyugat-európai piacok iránt érdeklődnek. A skandináv országokban, Olaszországban, és a német anyanyelvű országokban kizárólag az öt vagy annál hosszabb bérleti szerződésekkel rendelkező termékek iránt van kereslet. Némileg árnyalja a képet Anglia, ahol a rövid lejáratú bérleti szerződésekkel rendelkező, ám annál jobb lokációjú ingatlanok iránt is fokozódik a befektetői igény.

Befektető típusok

Míg Magyarországon, Ausztriában és Svájcban jellemzően a külföldi intézményi befektetők vannak túlsúlyban, addig Olaszországban vegyesebb összetételű a befektetői kép, itt a piacot az előbbieken kívül a privát nyugdíjalapok uralják. Angliában mind a privát, mind az intézményi befektetői kör jelen van, akik azonban a 2008-as évben inkább eladóként és nem vevőként voltak aktívabbak. A belga és holland befektetési piacon a német alapokat, illetve privát befektetőket találjuk, míg a Skandináv országokban a beszűkült forrásjutási lehetőségek miatt a készpénzes befektetők vannak túlsúlyban.

Véleményvezér