Gyurcsány Ferenc közölte: a devizahitelek törlesztésében átmeneti segítséget kapnak azok a családok, ahol a munkahelyek megszűnése miatt nem tudnak törleszteni. Jelezte ugyanakkor, hogy nem vállalják át a hiteleket. Azt javasolta, hogy a válság kezelése után a tanácskozáson résztvevők keressék a nemzeti megállapodás lehetőségét az euró bevezetésének menetrendjére, a nyugdíjreformra, a szociális illetve az önkormányzati rendszer megújítására.
A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkentésére az uniós források felhasználását felülvizsgálják, de remélik, hogy a már elindult beruházásokat nem kell leállítani.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke úgy látta, megszorító csomag van kibontakozóban, ami az eddigi felelőtlen szocialista politika folytatása, ezért a kormány megszorító csomagja elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés áll.
"A miniszterelnök azért hízeleg, azért lett kezes bárány a fasisztázó, vádaskodó, gyűlölködő és acsarkodó vezetőből, hogy (...) lenyelesse Magyarországgal azt a békát, amit megszorításnak neveznek - jelentette ki.
Az MDF elnöke, Dávid Ibolya egyéves válságkezelési programot javasolt. Ennek részeként 2009-ben egy évre felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj kifizetését, 2008-as szinten tartanák a közalkalmazotti és köztisztviselői béreket, a nyugdíjakat, a közszférában eltörölnék az idei jutalmakat, bónuszokat, felfüggesztenék a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatásokat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék.
A pártelnök azt javasolta, hogy 2008. november 1-től minden parlamenti képviselő, miniszter, és államtitkár, illetve a miniszterelnök, és a köztársasági elnök a havi fizetésének felét magyar részvények vásárlására költse, s azt tegye nyilvánossá. Új pártfinanszírozási törvényt is szorgalmazott, mert szerinte így csökkenne a korrupcióra elköltött évi legalább 200 milliárd forint. Dávid Ibolya szerint 2010. január 1-jétől be kell vezetni az egykulcsos adót, egyszeri adóamnesztiával összekapcsolva.
Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke szerint csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat, be kell vezetni a költségvetési plafont és szükséges az adóreform.
Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kijelentette: fogjunk össze a magyar emberekért, fogjunk össze a sehová se vezető megszorítások, a bérbefagyasztás ellen és az adócsökkentésért. "Nem fogjuk hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idős emberekkel fizettesse meg a saját tehetetlenségének és alkalmatlanságának az árát".
Veres János pénzügyminiszter megerősítette: Magyarországon a betétesek pénze biztonságban van, további intézkedésre azért van szükség, hogy a befagyott pénzügyi folyamatok újra mozgásba lendüljenek.
Simor András jegybankelnök a pénzügyi válság hosszú távú megoldásának feltételei közé sorolta a megtakarítási egyensúly helyreállítását és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentését. Hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak - többek között - a jóléti kiadások lefaragása után. A visszafogott béremelés, az újabb "nadrágszíjmegszorítás" nehéz, de szükséges lépés a versenyképesség növeléséhez, illetve ahhoz, hogy meg lehessen állítani a munkahelyek számának csökkenését - mondta. Javasolta egyebek között a munkavállalás ösztönzését, a szociális támogatások szigorítását, a nyugdíjkiadások szorosabb korlátok között tartását és a versenykorlátozó rendszerek lebontását.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt javasolta, a nemzeti csúcsértekezlet nyilvánítsa ki: a társadalom a pártoktól megegyezést vár a parlament falai között a stabilizációról, mert "válságkezelő program és cselekvés kell". Mint mondta, a kérdés az, készek és képesek-e arra, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amelyben egy cselekvési program közmegegyezésen alapuló védettséget élvez, és a pártok között zajló politikai küzdelem nem terjed ki a válságkezelés kérdéseire.
Pálinkás József, a házigazda Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédében őszinte, nyílt, világos nyílt párbeszédet kért. Kiemelte: nem szeretné, ha a tanácskozás a résztvevőkben vagy az állampolgárokban hamis várakozást ébresztene, ezért világossá tette, hogy a nemzeti csúcsnak nem lesznek közjogi következményei, de szellemi és lelki
következményei lehetnek.
A nemzeti csúcsértekezletet a miniszterelnök kezdeményezte még a múlt vasárnap, a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság magyarországi hatásaira reagálva.
