Öt közép-kelet-európai országban: Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában vizsgálja a Balassa-Samuelson (BS) hatás jelentőségét az a tanulmány, amit Kovács Mihály András , a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályának vezető elemzője tett közzé a napokban az MNB honlapján. Egyrészt egy egységes elemzési keretben végzi el a reálárfolyam meghatározó tényezőinek felbontását, és egyszerű, nem ökonometriai módszerrel becsüli meg a termelékenységi hatás nagyságrendjét. Másrészt összegzi a hazai és nemzetközi irodalomban fellelhető ökonometriai vizsgálatok eredményeit. Mindkét megközelítés alapján a BS hatás nagyságát a fogyasztói árindexben évente legfeljebb 2%-ra becsüli, Németországhoz viszonyítva. Ez némileg eltér attól az értéktől, mint amire a relatív ármozgások alapján közvetlenül következtethetnénk, mivel a BS hipotézis nem pontosan teljesült a vizsgált időszakban. A relatív bérek alakulása, az árazási magatartás változásai illetve az intermediate termékek árváltozásai szintén szerepet játszottak a szolgáltatás-iparcikk árarány alakulásában. Mivel a becslések múltbeli adatokon alapulnak, amikor a termelékenység-különbség magasabb volt, mint jelenleg, ezért valószínűsíthető, hogy a felzárkózás előrehaladtával a hatás jelentősége csökken. Ebből az is következik, hogy a gazdasági felzárkózás nem kell, hogy ellentétbe kerüljön a Maastrichti Szerződés inflációs kritériumaival.