Smookingroom.hu – van választásod
Érdekes ötletre bukkanhat az, aki a világhálón a www.dohanyzoszoba.hu vagy www.smokingroom.hu címhez tartozó internetes oldallal találkozik. A koncepció lényege: kulturált munkahelyi körülményeket teremteni a dohányzó munkatársak számára.
– Cégünk, a British American Tobacco Hungary kezdeményezése a dohányzással kapcsolatos konfliktusok megoldását jelentheti a kollektíva számára, és a dohányzó kollégák a nem dohányzó társaikhoz hasonló megbecsülést kaphatnak – kezdi Boros Zsuzsa, a British American Tobacco marketingigazgatója. – A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény kimondja, hogy a munkáltatóknak kötelességük dohányzóhelyeket kijelölni az irodaházakban és munkahelyeken. Ám úgy látjuk, a törvény megvalósítása változatos képet mutat, a probléma a legritkább esetben mondható megoldottnak. A tűz- és robbanásveszélyes munkahelyek eleve kizárják a dohányzás lehetőségét. Máshol az irodaház üzemeltetője vagy a bérlő cég vezetősége dönt úgy, hogy zárt légtérben tilos a dohányzás. Ez egyszerű megoldás, ám a dohányzó munkatársak számára korántsem ideális, sőt a cég image-ének sem tesz jót a bejárati ajtó vagy recepció előtt ácsorgó és ott dohányzó munkatársak tömege. A leggyakoribb állapot – amelyet szükségmegoldásnak nevezhetnénk –, hogy van kijelölt dohányzóhely, de a helyiség túl kicsi, a légcsere hiányosságai folytán rossz a levegője, bútorzata nem megfelelő színvonalú.
Ezen segíthet a British American Tobacco Hungary.
– Dohányzószoba-koncepciónkban a cégünk portfóliójába tartozó KENT márka szín- és formavilágába illő helyiségeket alakítunk ki. Ezeket nem reklámfelületként kezeljük, tehát nem helyezünk ki kommunikációs anyagot; maga a hangulat sugallja azt, hogy ez egy KENT-es szoba. Letisztult, egyszerű formák, a kék, a szürke és az ezüstszín határozza meg a helyiségeket, amelyeket modern „Philippe Starck” designbútorokkal rendezünk be. A kulturált dohányzásnak alapfeltétele, hogy a szobában a légcsere megoldott legyen, ezért erről is gondoskodunk. Célunk olyan atmoszféra kialakítása, amely elüt a megszokott irodaházi hangulattól: azt szeretnénk, hogy aki belép a dohányzószobába, másféle világba csöppenjen, és jól érezze magát, amíg ott-tartózkodik.
Bármilyen méretű szobát alkalmassá lehet tenni erre a célra, de a tapasztalatok szerint egy 200–300 fős cégnél 20–25 négyzetméteres helyiség szükséges.
– Fontos, hogy a helyiséget szabadon átépíthessük, hiszen itt belsőépítészeti átalakításokról van szó – folytatja Boros Zsuzsa. – Előnyös, ha az átalakítandó szoba légcseréje megoldott; ha nem, akkor a légtisztítást mi biztosíthatjuk, de a feltételek adottak kell legyenek. A dohányzószoba két-három hét alatt készül el, ám munkánk nem ér véget a helyiség kialakításával: az állagfenntartás keretein belül rendszeresen elvégezzük a légszűrők, a burkolat és a dekoráció karbantartását, a tisztasági festést.
Az első dohányzószobát idén januárban adták át a budaörsi Atronyx-irodaházban, ahol főként az Opel dolgozói dohányoznak.
– Ott egy alagsori, ablaktalan szobát kaptunk. Az arculattervezésre pályázatot írtunk ki a belsőépítészek között, amit a Farkas és Zarándy Építészstúdió nyert meg, így a velük közösen megformált arculatot visszük tovább a jövőben kialakítandó dohányzószobákon is, a már bevált kivitelező csapattal, az Innoform Kft.-vel. A következő ilyen helyiség egy olyan irodaházában készül, ahol étteremből kell leválasztani egy részt, de van megrendelésünk már más irodaházaktól is. A vezetők eddig csak megkeresésünk útján ismerkedhettek meg a dohányzószoba-koncepcióval; mostantól azonban egy internetes honlap is az érdeklődők rendelkezésére áll, hogy több információt szerezhessenek programunkról. A www.dohanyzoszoba.hu vagy a www.smokingroom.hu címen elérhető oldalon több nyelven olvasható a koncepció részletes terve, amit mintaszobák képeivel egészítettünk ki, hogy a leendő ügyfeleink láthassák, miként fest a dohányzószoba, ha ablakos, ablaktalan vagy térből leválasztott helyiségből alakítjuk ki. Hagyományos elérhetőségeink mellett erről az internetoldalról e-mailen is kapcsolatba léphetnek velünk az érdeklődők.
A dohányzószoba-koncepcióval a KENT szlogenje – „Van választásod” – újabb értelmet nyer. A British American Tobacco Hungary ezentúl nem csupán a cigarettamárkák közti választás lehetőségét kínálja, hanem azt is, hogy a dohányzók megfelelő, kellemes körülmények között hódolhassanak szenvedélyüknek.
Viktoriánus etikai hagyományok
A BAT-nál magánügy, ki dohányzik az alkalmazottak közül. De ha e népszerű szenvedély rabja valaki, elvárjuk, hogy BAT-terméket szívjon – mondja dr. Rácz Gábor, a British American Tobacco Hungary vállalati kapcsolatok igazgatója, aki maga is dohányos ember, így könnyű volt azonosulnia a British American Tobacco cégfilozófiájával. Könnyen teszi ezt immár hat éve a diplomáciai gyakorlattal, külügyi szaktudással, kultúrával rendelkező igazgató, mivel a tulajdonjogát tekintve brit vállalat bizniszetikája a legpatinásabb viktoriánus etikai hagyományokat követi. Mint állítja: a tisztesség, a becsület, az adott szó valódi tartalommal töltődik meg a cég külső és belső kommunikációjában.
– Jó üzleti döntésnek bizonyult a BAT-nál, hogy nyolc évvel ezelőtt beszálltak a magyarországi privatizációba?
– Egyértelműen. A Pécsi Dohánygyárért kifizetett vételárral és az utána indított nagyarányú beruházással azonban a térség is és a magyar állam is jól járt. A brit anyavállalat a birtokba vétel után, három év alatt huszonötmillió fontot költött fejlesztésre. Természetesen a fejlesztő és állagmegóvó beruházások azóta is folyamatosak.
– Mi volt a hároméves gyorsított program eredménye?
– A gépek húsz-harminc éves átlagéletkorát leszorítottuk két-három évre, a termelékenységet egyharmadával és a gyár kapacitását 50 százalékkal megnöveltük. Jelenleg a maximális kapacitás évi 14 milliárd, a termelés pedig 8,3 milliárd szál. Hatékony tűzvédelmi rendszert építettünk ki, és jelentős mértékben odafigyeltünk a környezetvédelemre, egyrészt a termelésre, mert a gyár Pécs közepén van, másrészt a termékre. Az ÁNTSZ két mérőhelyet is működtet a gyár területén, s nyolc éve már, hogy vékonyabb papírt, ólommentes festéket és vékonyabb fóliát használunk a gyártásnál. A dohányipar privatizációja Magyarországon sikerágazatnak bizonyult, és most nemcsak a vele járó modernebb gyártástechnikára és a különböző fejlesztésekre gondolok, amelyek előremenetelt jelentettek az iparban. Tavaly például az egész dohányipar 136 milliárd forint adót fizetett, melyből 40 milliárd a BAT-tól származott. Közvetetten és közvetlenül 140 ezer embernek ad munkát a dohányipar.
– A tavaly év eleji egyesülés a Rothmansszal mennyiben változtatta meg a BAT piaci helyzetét?
– A Rothmans és a BAT egyesülésével a világ második legnagyobb dohányipari vállalata jött létre, több mint 190 országba terjesztjük és 48 országban gyártjuk is termékeinket. Az egyesülés következményei azonban még nem érzékelhetők a magyar piacon, mivel a jogi és szervezetkiépítési munkák nem fejeződtek be. A privatizáció óta a BAT piaci részesedése stabilan 40 százalék körül mozog, jelenleg 36,7 százalékos. Ez elsősorban a Sopianae-nak köszönhető, mely márka méltán a legnépszerűbb Magyarországon.
– Ezek szerint a British American Tobacco Hungary multinacionális cégnek számít Magyarországon?
– Nem szeretjük a multinacionális kifejezést. Inkább transznacionális vállalat vagyunk. Mi teljes mértékben a brit viktoriánus üzleti etikai hagyományokat követjük, és ennek egyik alaptétele, hogy egy vállalat nem élhet légüres térben. Kötődnie kell az adott ország hagyományaihoz, logikájához kultúrájához, s így kell a cég központi gondolatát megvalósítania. A BAT összes nemzeti vállalata ilyen elvek szerint működik, s ezekből alakul ki a nemzetközi standardok szerint működő központ.
– Dohányipari lobbitevékenységében, valamint támogatási, szponzorálási kultúrájában élenjár a British American Tobacco Hungary. Érezhető-e ezen munkáknak a pozitív visszahatása a cég megítélésére?
– Markáns lobbizást folytatunk, szigorú elvek szerint. Minden, bennünket érintő törvényalkotásban van írásos, tehát dokumentált véleményünk, melyek visszamenőleg ellenőrizhetők, számonkérhetők rajtunk. Soha fel nem merült, hogy amit letettünk az asztalra, az ne szolgálta volna az ország hosszú távú érdekeit is. Több száz millió forintot költöttünk támogatásra, szponzorációra, szigorú alapelvek szerint: csak nagyon magas etikai standardú ügyeket támogatunk, valós problémákhoz valós segítséget adunk, és figyelünk arra, hogy aki a segítséget kapja, büszke is legyen rá. Két tilos támogatási terület van: az intenzív tüdőhasználattal együtt járó sport, és a 18 év alattiakat érintő projektek.
– Említene néhány kiemelt támogatási területet?
– Első helyen az egészségügy, a kultúra, a szociális és felsőoktatás-támogatás található. Példákat említek: Pécsett közreműködtünk Európa legmodernebb gerinc- és agyvelő-diagnosztikai laboratóriumának létrehozásában. A Pécsi Nemzeti Színházat és a Janus Pannonius Tudományegyetemet rendszeresen támogatjuk. A pécsi BAT-ház hajléktalanoknak ad otthont, képzéssel s a várossal együttműködve álláslehetőséggel segíti a talpra állásukat.
– Legkényesebb szponzorálási terület a sport. Hogyan állnak ehhez a lelkiismereti szűrőn átengedve?
– Inkább reklámértékű szponzorálások a jellemzőek. Büszkék vagyunk Besenyei Péter műrepülő-világbajnokunkra, versenyeit korábban a Kent, most a Sophianae Gold márkákon keresztül támogatjuk. A Forma 1-ben pedig a BAT tulajdonú BAR-csapat Villeneuve-öt és Zontát versenyezteti. Tavaly 112 támogatott projektből hatvan pécsi volt. Nem véletlen. Jó érzés, hogy közvetlenül tapasztaljuk segítségünk következményeit. A BAT kivívta a város polgárainak megbecsülését is.
