A kutatást a 3,8 millió hazai háztartást több fontos szempontból reprezentáló 1000 tagot számláló mintán végezték, a háztartások pénzügyi döntéshozóinak személyes megkérdezésével. Idén márciusban egy éven belül már harmadszor bonyolítottak le ilyen vizsgálatot. A magyarországi kutatás része a brüsszeli székhelyű GfK Worldwide és a The Wall Street Journal Europe „Beruházási barométer” nevű, tizenkét országban lebonyolított vizsgálatának.

A rövid lejáratú betét és életbiztosítás erős pozícióját igazolja, hogy ennél a két befektetési formánál tapasztalható értékelhető növekedés az elmúlt év során. Amíg ugyanis ezt a két lehetőséget tavaly a megkérdezett háztartások egyaránt 14 százaléka tartotta a leginkább előnyben részesített befektetésének, addig idén már 18 százalék a rövid lejáratú betétet, 16 pedig az életbiztosítást.
A többi befektetést hasonlóan preferálók aránya már a válaszadók tíz százaléka alatt marad. Sorrendben a nyugdíjalap, egyéb befektetés, kötvény, más befektetési alap, részvény és részvény alapú befektetési alap következik.

Amíg a háztartások befektetési kedvét befolyásoló vagyongyarapodás kedvező képet mutat, addig jövedelmükről visszafogottan beszéltek a válaszadók. Kétharmaduk úgy számol, hogy ugyanannyit tud megtakarítani a következő tizenkét hónapban, mint a legutóbbi év során. A többiek fele-fele arányban gondolják azt, hogy kevesebbet, illetve többet tudnak majd félre tenni, állapította meg Kozák Ákos.

Ez azt mutatja, hogy a magyarok pozitívabban ítélik meg anyagi helyzetüket a közeljövőben, mint akár a csehek, akár a lengyelek. Csehországban ugyanis a megkérdezettek 9, Lengyelországban 3 százaléka várja azt, hogy többet fog megtakarítani, mint az elmúlt tizenkét hónapban.

Mindkét országban nagyobb azoknak az aránya, akik szerint kevesebb jut nekik megtakarításra. A magyarországi 18 százalékkal szemben Lengyelországban 27, Csehországban viszont 32 (!) százalék.

A nyugat-európaiak optimistábbak. Az elmúlt tizenkét hónaphoz hasonló megtakarítást tervez 49, annál nagyobbat 27 százalék, és csak 24 százalék kevesebbet. Igaz, nyugaton a vagyoni helyzet is kedvezőbb.

A közép-európai háztartások vagyoni helyzetének összehasonlítása: A megkérdezett háztartások közül a magyarok 4, csehek 6, lengyelek 2 százalékának a vagyona haladja meg a 25 000 eurót, azaz jelenleg kb. 6 millió forintot..

Lengyelországban csökkent a pénzügyi befektetésben érdekelt háztartások köre, Csehországban és nálunk pedig nőtt.

A tizenkét vizsgált ország adatainak összesítése alapján mindenütt a rövid lejáratú letét a legelterjedtebb. A megkérdezett háztartások 27 százaléka rendelkezik ilyennel.

A nyugat-európai eredmények közül a GfK Hungária igazgatója hangsúlyozta, hogy ott a nyugdíjalapok előretörése figyelhető meg, különösen Nagy-Britanniában és Svédországban. Előbbiben a válaszadók 23, utóbbiban 21 százaléka tagja valamilyen nyugdíjalapnak. Miközben a nyugat-európai átlag 10 százalék.

Ugyanakkor Németországban és Franciaországban a megtakarítások legkevésbé fontos formájának tartják a nyugdíjalapot. Franciaországban a legtöbb válaszadó (60 százalék) a rövidtávú letétet részesíti előnyben, Németországban pedig (28 százalék) az életbiztosítást.

A tőzsdei árfolyamok esése legkevésbé a britek lelkesedését hűtötte le a részvények iránt. Még mindig a brit válaszadók 11 százaléka tartja a részvényt a legfontosabb megtakarítási módnak. A nyugat-európai átlag 7 százalék, a közép-európai pedig mindössze 1 százalék. A mi régiónkban egyelőre kevésbé terjedt el ez a befektetési forma. A magyar háztartások 2 százalékában rendelkeznek részvénnyel.