A hon legoptimistább konjunktúra cégének tűnik a Kopint-Datorg, mivel még a kormányzati jóslatot (2,2 %) is "túldobta" a jövő évi GDP-növekedést tartalmazó adatával (2,8 %), de ezek után nem különösebb csoda, hogy - kellő fegyelemmel, persze - az államháztartási hiánycél 6,8 százalékra való 2007-es teljesítését is realitásnak vélik. A Kopint-Datorgtól származik az a vélelmezés is, hogy a 10,1 államháztartási hiányt - ezt a konvergencia programban szerepeltette a kormányzat - az év végén akár 9,9 százalékra sikerül "teljesíteni". Az pedig egyfajta óhajként fogalmazták meg, hogy a kiigazítási és a reform lépéseket érzékelhetően kellene különválasztania a kormányzatnak. Nem lehetetlen egyébként, hogy a reform bevezetése valamelyest lassabb lesz, mint ahogyan azt tervezték.
A Kopint-Datorg sem "találta el" a legfrissebb inflációs adatot, azt, amelyet az október 11-i konjunktúra-jelentésük napján tett közzé a KSH. Az 5,9 százalékos 12 havi árindex - Palócz Éva vezérigazgató-helyettes értékelése szerint - az ismert okokon túl az energiaárak és a lakhatási költségek növekedése miatt magasabb a vélelmezettnél. Az is lényeges körülmény, hogy az élelmiszerek jelenlegi drágulási trendjével még az év hátralevő részében is számolni kell, s az ütem csak a jövő évben lesz szerényebb. Az idei éves 3,5 százalékos inflációs előrejelzését amúgy 3,8 százalékra módosítja a konjunktúra intézet. A Kopint-Datorgnál nem gondolják, hogy a 268 forintos éves átlagos árfolyamprognózisukat meg kellene változtatniuk, s későbbre is enyhe erősödést vélelmeznek. Palócz Éva bizonyosra veszi, hogy az idén még sor kerül a jegybanki alapkamat emelésére. Amúgy pedig fontos körülmény, hogy már egy ideje hozamcsökkenést lehet tapasztalni. A konjunktúrajelentésben azt is kinyomtatták, hogy ezúttal nem vállalkoznak a rövid távon várható pénz- és tőkepiaci fejlemények előre vetítésére.
A nem várt adatok közé sorolta a vezérigazgató-helyettes azt, hogy a második negyedévben jóval kevesebb volt a beruházás, mint azt kalkulálták, így a 2006-ra számolt 5,9 növekedést 5,2 százalékosra korrigálják. Még most sem teljesen világos, hogy miért is alakult ki inkonzisztencia a jövedelmi és a felhasználási adatok között. Az első félévben 5 százalék feletti reálkereset-növekedés, legalább 4 százalék körüli reáljövedelem-növekedés csupán 2,7 százalékos magánfogyasztás-bővüléssel járt. Ennek fényében a jövedelemtöbblet nagy részének a megtakarításokban kellene lecsapódnia, de ehelyett a második negyedévi nettó pénzügyi megtakarítási adatok az első negyedévinél is kiábrándítóbbak voltak - áll a cég jelentésében. Palócz Éva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ideinél is kedvezőbben alakulhat a külkereskedelmi egyenleg, a nettó export súlya a GDP-növekedésben is fontos tényező lehet.
