Az elmúlt másfél év markáns hazai gazdasági folyamatai természetesen a biztosítási szektor idei és középtávon várható alakulására is hatással vannak.
Ezek közül kiemelésre érdemes a háztartások jövedelmi helyzetének hosszabb ideje jelentős javulása. Ennél azonban még fontosabb az utóbbi egy-másfél év dinamikus reálkereset növekedése által is támogatottan a lakosságnak a középtávú életkilátásokra vonatkozó kedvező várakozásai, melyeket az utóbbi hónapok kedvezőtlen foglalkoztatottsági adatai sem tompítottak még. A jövedelempozíció javulás tartósságának várakozása pregnánsan testett öltött abban a hitelrobbanásban is (2001-hez képest 2-3 szorosára nőtt a havonta kihelyezett ingatlan hitel-állomány), mely a támogatási rendszernek a használt lakásokra történt 2002 tavaszi kiterjesztését követte. Hasonlóképpen a kétszámjegyű új személygépjármű értékesítési dinamika is gyakorlatilag “lekövette” a reálkeresetek növekedési ütemét, miközben a használtautó forgalom valószínűleg még ezt is meghaladta.
A kedvezőbb jövedelmi folyamatok közvetlenül is komoly potenciált jelentenek a biztosítási termékek értékesítésében (élet, nyugdíj, utazási típusú biztosítások) miközben más, pl. banki finanszírozási termékek igénybevétele új, de egyre növekvő súlyú elemként fokozódó mértékben indukál biztosítási termék igénybevételt. Ez középtávon maga után vonhatja az ügyfélkörök, értékesítési kapcsolatok, termékkapcsolatok átalakulását, a biztosítási és egyéb pénzügyi piaci szereplők közeledését, megnyitva az utat a ma Magyarországon még kivételként létező bankassurance felé. A fentiekben jelzett lakossági folyamatok elsődlegesen a nem élet biztosítási szegmens középtávon gyorsabb növekedését vetítik előre (hiszen az érintett biztosítási termékek zömükben ott jelennek meg), legalábbis addig biztosan, amíg a lakossági eladósodási folyamat a jelenlegi dinamikával zajlik, utána várhatóan újra erőre kap az életág.
A biztosítási piac mozgásait nem csak a piaci szereplők tényszámainak elemzésében érhetjük tetten. A legfrissebb piackutatási adatok (GFK, 2002, november 6.) szerint is világosan várható egy erőteljes eltolódás (15%-ról 29%-ra) a biztosítással még nem rendelkező, de azt tervező ügyfeleknél a lakás és házbiztosítás többi termékhez képesti szándékolt igénybevétele tekintetében. Kisebb mértékű, de a jövőre nézve szintén fontos eltolódás körükben a vegyes életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, mint hosszútávú öngondoskodási motívum előretörése.
1995 után először 2001-ben történt meg, hogy a biztosítási díjbevételek hazai bővülése elmaradt a GDP bővülésétől, az un. biztosítási penetráció (e mérce szerint) nem nőtt.
Ebben szerepe volt az életág visszaesett teljesítményének, részben a befektetéshez kötött biztosítási forma attraktivitásának következményeképp, ill. a már vázolt lakossági folyamatoknak köszönhetően.
Ez azt is jelenti, hogy változatlanul elvben két-háromszoros a GDP arányos! bővülési potenciál, attól függően, hogy a penetrációt Portugáliához, ill. az EU átlagához viszonyítjuk.
A 2002. évre vonatkozóan eddig rendelkezésre álló adatok mindenesetre a 2001-esnél kedvezőbb szektor összképest sugallnak, azaz a penetráció újbóli növekedését vetítik előre. A biztosítótársaságok 2002. II. negyedéves díjbevétele 244,12 Mrd. Forintot tett ki, amely az előző év azonos időszakához képest 20,3%-kal több bevételt eredményezett. A díjbevétel 40,57%-a az életági szerződésekből, további 59,43% a nem-életági szerződésekből adódott.
Részpiacok:
Az életbiztosítások súlya az összbevételből a korábbi évek emelkedő tendenciájától eltérően, az 2001-ben csökkent, a 2000. évi 46,2%-ról 41,7%-ra. Statisztikák szerint, az egy évvel ezelőttihez képest magyar lakosság mintegy 6 Mrd Forinttal kevesebbet áldozott életbiztosításokra. Az elmúlt évek növekedési ütemét tekintve tehát 2001. a legrosszabb év volt.
Azéletbiztosítások piaci pozíciójának erősítését támogatja az tény, hogy a biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezmény mértéke - a kormány tervei szerint - a következő évtől kezdődően emelkedni fog, hiszen az adóévben életbiztosításra befizetett díjnak az előző évit meghaladó része - az egyébként is igénybe vehető 20 %-os adókedvezményen felül - további 10%-os kedvezmény igénybevételére jogosít. A kedvezmény felső értékhatára 100.000 forintra emelkedik az eddigi 50.000 Ft-os határ helyett.
Nem életbiztosítási ágon elsősorban a gépjármű- és a vállalkozási biztosítások szegmensében volt dinamikus a növekedés, igaz ez utóbbiban alacsony bázisról. 2002. II. félévben a tendencia folytatódása várható, bár a gépjárműpiacon idén tapasztalt kiugró növekedés mérséklődése valószínű jövőre.
A koncentráció az életágon tovább oldódik, itt a verseny lényegesen erősebb. Jóllehet a vezető pozíciók még nem veszélyeztetettek, a legnagyobbak változatlanul Allianz H., Generali-Providencia, ÁB-Aegon, NN. Az elmúlt évek dinamikája a középméretű szereplők pozícióváltását vetítheti előre középtávon.
