Előírt szakmai képesítéssel kell rendelkeznie a céghez tartózó és a független biztosítási ügynököknek ahhoz, hogy a jövőben is gyakorolhassák mesterségüket. Ha ilyen oklevelük van, akkor bekerülnek egy olyan regiszterbe, amilyen mindenki számára elérhető, megismerhető, illetve arcképes igazolványt kapnak, hogy az ügyfelek előtt igazolhassák tevékenységük jogosságát. Az is igaz ugyanakkor, hogy ennek az európai uniós előírásnak nem azonnal kell megfelelnie a biztosítási szakmának, mivel négyévnyi időre átmeneti mentességet kapott az ország a jogi norma általánossá tétele alól.

A pénzintézetekre, továbbá a tőkepiaci cégekre vonatkozó uniós szabályozás Magyarországon viszonylag kevés érdemi jogalkotást vont maga után, mivel már hosszú ideje harmonizálnak az EU-s normákkal a magyar törvények. A Miniszterelnöki Hivatalban tartott május 26-i háttérbeszélgetés vendége, Ugodiné Klemencsics Márta pénzügyminisztériumi főosztályvezető is csak azon előírásokra tért ki, amelyek jellegüknél fogva május 1-én léphettek csak hatályba. A szolgáltatások szabadságát az EU-ban úgy is garantálják, hogy az a hitelintézet, amelyik már rendelkezik valamelyik államban engedélyekkel, licencét mind a 25 országban használhatja: fiókot nyithat, határokon átnyúlóan értékesítheti termékeit. A prudenciális szabályokat gyakorlatilag egyformának lehet tekinteni mindenütt, s a felügyeletek legfeljebb olyan igényekkel állhatnak elő, hogy az adott ország anyanyelvén köttessenek a szerződések. Az bizonyos, hogy nagyobb lesz a verseny a bankok között, de az is, hogy valamennyi hitelintézet számára megnyílik az unió komplett piaca. Attól pedig rövid távon bizonyosan nem kell tartani Magyarországon, hogy a külföldi hitelintézetek, amelyek leánybankokat működtetnek nálunk, fiókká alakítanák át cégüket. Bár megtehetik, a tőkét kivonhatják, de irracionális döntésük lenne ez. A szakosított pénzintézetek esetében ugyanazok az általános szabályok alkalmazandók, mint az univerzális bankokra. Ahol viszont nincs „európai útlevél”, az a pénzügyi lízing területe, igaz, e pénzügyi szolgáltatók rendszerint bankok cégei, s ilyen alapon vonatkoznak rájuk az általános szabályok. Az operatív lízing pedig továbbra sem tekintendő pénzügyi szolgáltatásnak.

Az európai részvénytársaság kategóriája érvényesíthető a pénzintézeteknél is, bár ma még az EU-ban sem jöttek létre ilyen vállalkozások. Itt az az elv érvényesül, hogy amennyiben legalább két uniós államban működik az adott cég, megalakíthatja az európai rt.-t, vagyis így járhatnak el a bankok, biztosítók, tőkepiaci cégek, de egyelőre még szerte Európában vizsgálják, hogyan lehet a hitelintézeti, a biztosítási, a tőkepiaci törvényekkel is összhangban megalapítani az új szervezeteket.

A május 1-én életbe lépett szabályok egyike a betétbiztosításra vonatkozik, itt az újonnan számlára tett, másmilyen banki eszközben elhelyezett 6 millió forintnyi összegre érvényes a védettség, a 90 százalékos kártérítési kötelezettség. A befektetésvédelem is ilyen értékű biztonságot garantál majd, de csak 5 év múlva.

A biztosítási üzletágat új jogszabály tette unióssá, bár annyiban mégsem új, hogy már egy éve kihirdették. Fontos elem, hogy fogyasztóvédelmi jellegű védettséget nyújtanak a polgároknak, az ügyfelek sokkal részletesebb tájékoztatását kérik számon a biztosító társaságoktól és munkatársaiktól. Vagyis az egyes termékek esetében pontos számításokat kell elvégezniük a pénzintézeteknek: közölve, hogy mikor és mennyi terhet vállal az ügyfél, mikor és milyen összeget teljesít a biztosító. A szerződést megkötve még 30 napja van arra az ügyfélnek, hogy meggondolja magát és visszalépjen. A felügyelet pedig regisztrált biztosításközvetítőket enged csak az ügyfelekkel kapcsolatba lépni – ennél a szabály-alkalmazásnál kért 4 év moratóriumot Magyarország az EU-tól.