2002. októberben az MKIK GVI a területi kamarák közreműködésével 1693 magyar céget kérdezett meg vállalati konjunktúra vizsgálata során. Idén októberében a cégek rosszabbnak látták üzleti helyzetüket, mint 1999 nyara óta bármikor. A korábbiakhoz képest némileg visszafogottabbak lett a cégek foglalkoztatási szándékai, nőtt az elbocsátást és az adott foglalkoztatási szint megtartását tervezők aránya. Továbbra is negatív a cég jelenlegi jövedelmezőségének megítélése és drámai módon romlottak a jövedelmezőség jövőbeni alakulására vonatkozó várakozások.

Kevesebb megrendeléssel számolnak a cégek a következő félévre, mint a megelőző felvételnél, de ez a szint némileg magasabb, mint amit az előző év második félévében vártak – hangsúlyozta Parrag László az MKIK elnöke. Ezzel együtt 2003 első félévében a korábbi évekhez képest a kapacitás kihasználás kedvezőtlenebb alakulásával számolnak a válaszadók.

Üzleti helyzet és jövedelmezőség

A jelenlegi üzleti helyzet mutatója jelentősen romlott az elmúlt évhez képest, megegyezően azzal, hogy 2002-ben továbbra is csökkenő növekedési ütem jellemezte a magyar gazdaságot. A GDP növekedés üteme 2000 I. negyedéve óta csökken: 2000 I. negyedévben 6,6%, 2001 II. negyedévben 4,4% 2002 I. negyedévben pedig 2,9% volt. Legkevésbé Nyugat-Dunántúlra jellemző a kedvezőtlen üzleti helyzet, arra a régióra, amelynek gazdaságában jelentős szerephez jutnak a külföldi tulajdonban lévő cégek. Ez utóbbiak szignifikánsan kedvezőbben látják üzleti helyzetüket, mint a többi cég. Legrosszabb véleményen pedig a kis (legfeljebb 10 főt foglalkoztató) vállalkozások vannak.
A gazdasági ágak között az idegenforgalomba és az iparba tartozó cégek helyzetértékelése a legpesszimistább. A várakozások az átlagosnál kedvezőbbek a Központi- és az Észak-Magyarországi régió, a többségében külföldi tulajdonban lévő cégek körében, valamint azoknál a cégeknél, amelyek termelésük több mint egyharmadát exportálják, de szállítanak belföldre is, tehát „több lábon állnak”. Az ipar kilátásai kedvezőbbek az átlagnál, az idegenforgalomé pedig kedvezőtlenebbek.

A jövedelmezőségi várakozásokban azonban drámai romlás figyelhető meg: 2003 első félévére a cégek minden eddiginél nagyobb aránya számít jövedelmezőségi pozíciójának romlására.

Belföldi és export értékesítés

2002-ben tovább nőtt a csökkenő értékesítési volument jelző cégek aránya. Az összes értékesítés és ezen belül a belföldi értékesítés leginkább Közép-Dunántúlon és a közép magyarországi régióban esett vissza, legkevésbé pedig az északi régiókra volt jellemző ez. A kis cégek számoltak be a legnagyobb arányban csökkenő tendenciáról, míg a külföldi tulajdonban lévő és döntően exportra termelő cégeket az átlagosnál kisebb mértékben érintette ez.
Az értékesítési várakozások némileg javultak az elmúlt év azonos időszakához képest, különösen a közép magyarországi régióban és a nagy cégekre esetében. A külföldi tulajdonban lévők és döntő részben exportálók értékesítési kilátásai az átlagosnál kedvezőbbek.

Foglalkoztatottság

Az elmúlt években Magyarországon kismértékben ugyan, de folyamatosan nőtt a foglalkoztatottság. 2002-ben megtorpanni látszik ez a tendencia, de a munkanélküliségi ráta így is viszonylag alacsony, 5,7%-os szintje nem változott.
A növekedés lassulásával és az üzleti helyzet romlásával megegyezően a tavalyihoz képest kedvezőtlenebbek és rendkívül visszafogottak a cégek létszámbővítési szándékai. Több cég fontolgatja a létszám csökkenését, mint növelését. Különösen a közepes és a nagy cégekre jellemző ez, amelyeknél a foglalkoztatottak közel fele dolgozik.

Beruházások

Magyarországon a beruházások 2001-ben nőttek a legalacsonyabb ütemben (3,1%) 1996 óta. Az októberi felvétel eredményei visszatükrözik ezt a helyzetet. Az elmúlt évihez képest csökkent a beruházásokat növelő cégek aránya és a korábbi évekhez képest csökkent a beruházási aktivitás. 2003-ra a beruházási aktivitás stagnálását, illetve kismértékű növekedését, illetve lehet előre jelezni. Intő jel, hogy a cégek a korábbinál sokkal kevésbé szándékoznak beruházni gépekbe, mint 2000 októbere óta bármikor.