A közlemény szerint a férfi több ismerősének is azt mondta, hogy nagykereskedelmi értékesítőként dolgozik egy távközlési cégnél, ahol beosztása révén jelentős kedvezménnyel tud mobiltelefont szerezni akár saját használatra, akár befektetési célból.
Azt állította például, hogy egy telefonszaküzlet bezárása miatt a teljes árukészletet kedvező áron fel tudná vásárolni, majd azt magasabb áron értékesítené, megduplázva a sértettek pénzét.
Megtévesztett ismerőseitől vagy direkt a készülékekre, "befektetésre" kérte el a pénzt, vagy kölcsönöket vett fel, amelyek visszafizetésére nem volt módja.
A férfi egy alapítványtól úgy csalt ki közel másfél millió forintot, hogy laptopok eladására hivatkozva 2,8 milliós hasznot ígért, azonban az átvett összeget nem a kitalált befektetési célra fordította. Később hasonló indokokkal az alapítvány vezetőjét külön megkárosította 300 ezer forinttal.
A vádlott egy közintézmény gazdálkodási részlegéhez telefonon azzal jelentkezett be, hogy egy óra múlva informatikai ellenőrzést kapnak. Ezután megjelent és előadta, hogy az államkincstári átutalási rendszerrel kapcsolatban karbantartási, kártyahitelesítési és -aktualizálási feladatokat kell végrehajtania. Miután így biztosították számára a rendszerhez való hozzáférést, a jogellenesen megszerzett adatokkal a férfi 38,7 millió forintot utalt át édesanyja számlájára, közleményként forgótőke-visszapótlást megjelölve.
Mint írták, 2022 tavaszán a férfi az édesanyja lakását álnéven kiadásra hirdette meg a közösségi médiában, és hat különböző sértettől is vett át bérleti díj és kaució címén összegeket, azonban a lakást különböző okokra hivatkozva mégsem adta ki részükre, és az nem is állt szándékában.
