Tovább folytatódik a politikai és szakmai vita a közös európai pénz 2010-es bevezetéséről, illetve az ahhoz szükséges feltételek teljesíthetőségéről. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarország nem bírná elvisleni a maastrichti kritériumok eléréséhez szükséges lépéseket - ehhez ugyanis 1300 milliárd forintot kellene megspórolni másfél év alatt. (Az euró bevezetése előtt két évvel, azaz 2008-ban már teljesíteni kell a 3 százalékos GDP-arányos államháztartás hiányt, és a körülbelül 2,5 százalékos inflációt. A harmadik legfontosabb kritériumot, az államadósság GDP-hez viszonyított 60 százalékos arányát ma Magyarország teljesíti.) Minderről az MNB elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján beszélt.

A Magyar Televízió Hiradójának tudósítása szerint Járai Zsigmond figyelmeztetett arra is, hogy a gazdaság túlzottan is ki van szolgáltatva a nemzetközi kockázatvállalási hangulatnak, amely az amerikai viszonyok, az unió reformjainak elmaradása és a kínai árfolyam-politika miatt minden bizonnyal megváltozik a jövőben. Erre a váltásra a magyar gazdaság nincs felkészülve, így komoly ütést kaphat.

Vértes András közgazdász nem ért egyet az MNB első emberével. A GKI Gazdaságkutató Rt elnöke szerint politikailag szerencsétlen az a helyzetet, hogy a jegybank elnöke olyan folyamatokat bírál, amelyeket pénzügyminiszterként nem tett szóvá, sőt kialakulásukban maga is részt vett. Vértes szerint az ország gazdasága sokkal jobb állapotban van, mint ahogyan azt az MNB állítja.

A Szabad Demokraták Szövetsége közleményében azt tudatta, hogy a 2010-es dátum deklarálása még nem jelenti az euró mielőbbi bevezetését. A kisebbik kormánypárt szerint a liberálisok nem fognak a kiadásnöveléshez asszisztálni a jövő évi költségvetés parlamenti tárgyalása során. Ezen túlmenően az SZDSZ ismét javasolja a a nayg elosztórednszerek reformjánal beindítását, a kisebb parlamentet és önkormányzati rendszert és a bürokrácia leépítését.