A nagyarányú bővülés ellenére a mezőgazdasági terület egy százalék körüli mértéke hasznosul ilyen módon. Az Európai Unióban a mezőgazdasági terület csaknem 3 százalékán folytatnak biotermelést.

Ez a gazdálkodási mód tiltja a műtrágyák, kemikáliák, növekedésszabályozók és a génmanipulációval előállított szaporító anyagok alkalmazását, s eltér az intenzív termelési módoktól. A feldolgozott élelmiszereknél kizárja, vagy mennyiségileg és minőségileg korlátozza az adalék-, a színező- és festékanyagok, valamint tartósítószerek használatát.

Magyarországon a Biokontroll Hungária Kht. az egyetlen hivatalos ellenőrző szervezet a biotermékekre. A minőséget tanúsító biotermék védjegy a belföldi és exportpiacon is elengedhetetlen feltétele a forgalmazásnak.

A biotermékek más élelmiszerekhez viszonyított magasabb fogyasztói ára miatt a gazdák főleg exportra termelnek. A védjeggyel rendelkező biotermékek 95-97 százalékát Nyugat-Európába szállítják. Elsősorban Németországba, Svájcba, Hollandiába, Ausztriába, valamint Franciaországba és Angliába.

A legfontosabb bioterméket a gabonafélék jelentik, ezen belül legjelentősebb a durumbúza és a tönkölybúza. Ezeket őrleményként, így biokenyérlisztként, illetve biotésztaként forgalmazzák. Jelentős még a tavaszi árpa (sörárpa) biotermesztése. Termesztenek még biomódszerrel napraforgót, repcét és olajtököt. Megtalálható az ilyen módon termesztett növények között a szója, a csicseriborsó, valamint a borsó. Hazai keresletre főleg sárgarépát, burgonyát, paradicsomot, hagymaféléket szállítanak a biogazdák. Mérsékeltebb a kereslet a biogyümölcsök, -szőlő és a biobor iránt.

Egyre nagyobb az érdeklődés a biomódszerekkel tenyésztett állatokból készített termékek iránt.

Magyarországon 1997-ben lehetett először támogatást igényelni a biomódszerre történő áttérés maximum hároméves időszakára. A legtöbb ellenőrzött biogazdaság a Dél-Alföldön található (124), valamint Észak-Magyarországon (112), illetve az Észak-Alföldön (107).

A 2000-es Általános Mezőgazdasági Összeírás adataiból viszont kitűnt, hogy Magyarországon például 2000-ben nem a hivatalosan nyilvántartott 736, hanem 3.300 gazdaságban foglalkoztak biogazdálkodással. E gazdaságok 95 százaléka egyéni gazdaság.

Világszerte az 1999-es adatok szerint 10,5 millió hektárt vontak be biogazdálkodásba. A legnagyobb területtel Ausztrália részesedett ebből (5,3 millió hektár), ezt követte az Európai Unió (3,2 millió hektár), valamint az USA és Kanada (1,1 millió hektár).
Forrás: MTI