Bezárhatóak lesznek az éjjel-nappalik

A kereskedelem utoljára a 70-es évek végén került átfogóan szabályozásra. Eredményeként született meg a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, amely még jelenleg is hatályban van. Az elmúlt közel 30 évben jelentős változások következtek be a gazdaság, ezen belül a kereskedelem területén, ezért volt szükség egy átfogó, a mai kor kihívásainak megfelelő ágazati törvény megalkotására.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről benyújtott, a Parlament által 2005. december 13-án elfogadott törvénnyel kialakul a kereskedelmi igazgatás modern és átlátható szabályozása. Ezzel a jogalkotó akarat szerint biztosított lesz a kisvállalkozások és a multinacionális társaságok egymás mellett élését és biztosítja a vásárlók számára a biztonságos és igényes vásárlás lehetőségét.

Beavatkozás nélkül, engedéllyel

A kereskedelemről szóló törvény célja, hogy a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit keretjellegűen szabályozza, minimálisra szűkítve az állami beavatkozást, ezzel egyidejűleg nagy jelentőséget tulajdonítva a szakmai önszabályozásnak, elvárva a kereskedelmi vállalkozásoktól, hogy tevékenységüket az általuk kialakított etikai kódexben meghatározottak szerint folytassák. Ennek érdekében a törvény előírja, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások önszabályozó etikai kódex megalkotására kötelesek. A törvény hatálya kiterjed az egészségügyi szolgáltatás kivételével a Magyar Köztársaság területén folytatott kereskedelmi, vendéglátói tevékenység folytatására, turisztikai szolgáltatások végzésére és ezek ellenőrzésére.

A biztonságos és igényes vásárlás érdekében a törvény a kereskedelmi tevékenység folytatásának alapvető feltételeként írja elő a működési engedéllyel rendelkező üzlet meglétét, amelytől csak meghatározott kereskedelmi formák esetén lehet eltérni. Meghatározza továbbá azokat az adatokat is, amelyeket a működési engedélynek tartalmaznia kell. A vásárló speciális igényeinek megfelelő kiszolgálás biztosítás érdekében törvényi szintre emelkedik azon rendelkezés, mely szerint az üzletben kereskedelmi tevékenységet végzőnek külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie.

A vásárló érdekeinek, jogainak érvényesítése érdekében a kereskedő köteles vásárlók könyvét tartani az üzletben, amelybe a vevő szabadon bejegyezheti panaszait és ezt a kereskedőnek harminc napon belül kell megvizsgálnia. Szintén köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt terméket, annak jellegétől függően ellenőrizhesse, így megmérhesse annak súlyát, méretét, kipróbálhassa annak használhatóságát.

#page#

Egyenlő bánásmód

Az üzletben foglalkoztatottak érdekeinek védelmében a törvény rögzíti, hogy a kereskedő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a foglalkoztatott személyiségi jogait, az egyenlő bánásmód követelményét, a munkaviszonnyal kapcsolatban létrejött szerződést sérti, vagy visszaélésszerű, egyoldalú joggyakorlást eredményez. A kereskedő - a jogszerű árusítás ellenőrzésének megkönnyítésének érdekében - köteles az árusítás helyén rendelkezni az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, temékkísérő okmány, stb.).

A fiatalkorúak fokozott védelme érdekében - a korábbi kormányrendeleti szintről - törvényi szinten kerül tiltásra a szeszesital, dohánytermék, valamint szexuális áru 18 éven aluliak részére történő kiszolgálása. E rendelkezés betartása érdekében a kereskedő megkérheti a vásárlót, hogy igazolja életkorát, ennek hiányában megtagadhatja a kiszolgálást. Új eleme a kereskedelmi igazgatás szabályrendszerének, hogy - a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében - bevezetésre kerül az egyablakos rendszer, ami azt jelenti, hogy az üzlet működési engedélyéhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat a kereskedő helyett a jegyző köteles beszerezni. Tekintettel arra, hogy a nagy alapterületű üzletek méretükből adódó sajátosságaik miatt jelentős mértékben képesek befolyásolni egy térség kereskedelmi ágazatában tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások piaci helyzetét, a törvény előírja, hogy a 3000 négyzetméter fölötti eladótérrel rendelkező üzletek építési engedélyének kiadásához a regionális fejlesztési tanács véleményét előzetesen ki kell kérni.

December 24-én csak 14:00-ig 

#page#

December 24-én csak 14:00-ig

Az üzlet nyitva tartási idejét a kereskedő határozza meg, a vásárlási szokások és a foglalkoztatottak érdekeinek figyelembe vételével. A nyitva tartási időt köteles bejelentetni az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnek, aki erről nyilvántartást vezet, ami elősegíti a hatékonyabb ellenőrzést. A nyitva tartás megállapításának szabadságát támasztja alá, hogy a törvény nem tartalmaz korlátozást sem a vasárnapi, sem a munkaszüneti napi nyitva tartásra, tehát arról a kereskedő maga határozhat. Továbbra is a foglalkoztatásra vonatkozó Munka Törvénykönyvi előírások érvényesülnek a munkaszüneti napokra. Annak ellenére, hogy december 24-e munkanap, a javaslat szerint az üzletek 14 óra után nem tarthatnak nyitva. E rendelkezés bevezetésének legfőbb célja, hogy a családok - köztük a kereskedelmi dolgozók is - nyugodtan készülhessenek a Karácsony megünneplésére. Az utóbbi néhány évben a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek önkéntesen is megállapodtak a nyitva tartás ez irányú korlátozásában, ezért e rendelkezés csak jogszabályi szintre emeli a gyakorlatot.

Csak csöndes éjjel-nappalik

A lakosság nyugalmának biztosítása érdekében, a helyi sajátosságok figyelembevételével, a helyi önkormányzat képviselő-testülete az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. Ezen kívül a jegyző is korlátozhatja, vagy megtilthatja az éjszakai nyitva tartást, ha az üzlet működése veszélyes zajt okoz, s zavarja a lakók nyugalmát. Ugyancsak joga van a jegyzőnek olyan tevékenység megtiltására, amely során a kereskedő olyan hirdetést vagy figyelemfelhívást tesz közzé, amely veszélyes zajt okoz.

A beszállítókért

A beszállítók védelmében bevezeti a törvényjavaslat a jelentős piaci erő fogalmát és megtiltja az azzal való visszaélést. A beszállítói kiszolgáltatottság alapvető oka, hogy míg egy-egy beszállító a kereskedő értékesítési forgalmából töredéknyi részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada történhet egy-egy jelentős vevői erővel rendelkező kiskereskedelmi vállalat hálózatán keresztül, ami egyoldalú függő helyzetet eredményez. E függő helyzet hátrányait csökkenti a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma, amely egyúttal nemcsak a beszállítók, hanem a kisebb kereskedelmi vállalkozások közvetett védelmét is szolgálja. Annak érdekében, hogy a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalma hatékonyan működjön, a törvény előírja a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozások számára, hogy a törvény hatályba lépését követő hat hónapon belül etikai kódexet alkossanak, s azt a Gazdasági Versenyhivatal számára jóváhagyásra mutassák be.

#page#

A beszállítókért

A törvény felsorolja a visszaélés egyes eseteit, így ide sorolható a beszállító indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségek korlátozása, harmadik személy beszállítók vagy a kiskereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra, a különféle a beszállító által nem igényelt szolgáltatásokért fizetendő díjak egyoldalú felszámítása, a beszállítónak szerződési feltételek utólagos, hátrányos megváltoztatása, a szerződésben meghatározott számlázott átadási ár alatt meghatározott eladási ár, amennyiben az áru nem a kereskedő tulajdona. Ez utóbbi szabályozás - bizonyos kivételekkel - gyakorlatilag tiltja a beszerzési ár alatt történő értékesítést, amelyet a törvény előkészítése során számos szakmai szervezet kezdeményezett, ugyanakkor a tiltás alkotmányossági okból csak a kereskedő által nem tulajdonolt árura terjed ki.

A törvény lehetőséget teremt arra, hogy a kereskedők és beszállítók érdek-képviseleti szervezetei ügyféli jogállásuk alapján járjanak el érdekükben a törvényi előírások megsértése esetén a közigazgatási eljárásokban, beleértve a versenyfelügyeleti eljárásokat is. A törvényjavaslat rendelkezéseinek betartását elsősorban a jegyző ellenőrizheti, mellette pedig az egyéb jogszabályokban meghatározott hatóságok. A jelentős piaci erővel való visszaélésre vonatkozó szabályok betartatásának megsértése esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény eljárásai szabályai szerint.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo