Vajon tendenciáról, veszélyes folyamtok kezdetéről van szó? Egyelőre nincsenek közvetlen válaszok. Látszólag megnyugtató az, ami egy konferencián - már a KSH-adatok nyilvánosságra kerülését követően - került nyilvánosságra. A tanácskozáson a GKI Gazdaságkutató ZRt. vezérigazgatója 2007-ről azt mondta el, hogy bár az egyéni fogyasztás jövőre nem emelkedik, a beruházások legalább 4-5 százalékkal bővülnek. Ennél az előrejelzésnél visszafogottabban reagált ugyanennek az intézménynek a vezérigazgató-helyettese, az egyik napilapnak ugyanis 3-4 százalékot vélelmez. A konkurens elemző intézet tudományos főmunkatársa a második és harmadik negyedévet jellemző beruházás-csökkenést azért tartja nehezen magyarázhatónak, mert ugyanebben az időszakban számottevően növekedett az ország kivitele, melynél szerényebben bővült a behozatal, s mert ez a tendencia kilenc hónapon át tartott, a "szokásjog" szerint beruházni is szokott ilyenkor a gazdaság.
A gazdasági helyzet rendeződéséhez arra is szükség lenne, hogy Magyarországon látványosan meglóduljanak a beruházások - érvelt egy nyilatkozatában Bokros Lajos, bár nem a KSH friss adataira reflektált. Mégis alapvetően aktuális az érvelése, kivált, mert utalt a folyamatok hátterére is, amikor megjegyezte: az lenne a normális, ha a beruházások nem elsősorban a külföldi hitelfelvételből, a külföldi megtakarítások behozatalából, hanem a hazai megtakarítások fölszaporodásából táplálkoznának. Ennek ma kevés jelét látni. Egyrészt azért, mert a reform iránya nem volt túl szerencsés akkor, amikor kiadáscsökkentés helyett elsősorban adók növelésével igyekeztünk helyreállítani a költségvetés egyensúlyát. Másrészt, és ez a fontosabb, ezeket a bizonyos most vitatott és tárgyalt igazi államháztartási reformlépéseket már megint eltoltuk egy évvel.
Az egykori pénzügyminiszter is és a GKI két vezetője is a jövőt latolgatta, közvetve arra keresve a választ, hogy milyen tendenciák jellemzik a beruházásokat. Az második és a harmadik negyedév számai inkább igazolják Bokros Lajost, a konvergencia programban szereplő 2006-os beruházás-bővülés adata - az 5,5 százalék - azonban a GKI-s nézetet erősítik, s a félévnyi negatívum inkább csak alkalmi kisiklás, már csak azért is, mert időpontjuk egybeesett az országgyűlési és a helyhatósági választásokkal.
