Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok gazdálkodói már jelentős beruházásokat terveznek annak köszönhetően, hogy egyre nagyobb a saját gazdasági jövőjükbe és általában a mezőgazdaságba vetett bizalmuk - olvasható a DLG Trend Monitorában. A DLG német mezőgazdasági társaság 2003 óta, hat hónapos időszakokban végzi a felmérést hat európai unióbeli ország csaknem 3000 gazdálkodójának körében. A beruházások értékének legnagyobb növekedése Lengyelországban várható, ahol a gazdák 31 százaléka tervezi traktor vásárlását, 19 százaléka kombájnét, 15 százaléka pedig szántó- és vetőgépekét. A beruházások tekintetében Csehország és Magyarország a második ezen a listán, Nagy-Britannia pedig tisztes távolból követi őket negyedikként.
Az unió számára a legnagyobb gondot valószínűleg továbbra is a mezőgazdasági termékek ára fogja jelenteni a felmérés szerint. Csak Nagy-Britanniában, amelyet nemrég száj- és körömfájás és kéknyelv-betegség sújtott, előzi meg más az árakat az aggodalomra okot adó tényezők sorában, ezek pedig az állatbetegségek. A jelenlegi gazdasági környezetről alkotott vélemény szempontjából a német gazdáknak van a legtöbb bizalma jövőjükben, őket a lengyelek követik. A sorban a harmadikak a brit, a cseh és a francia gazdák. A brit gazdák hangulatában éles fordulat következett be, hiszen 2006 tavaszán ők voltak a legborúlátóbbak, tavaly ősszel pedig az utolsó előttiek voltak a bizalmi listán.
Amikor arról van szó, hogy a gazdáknak mekkora bizalmuk van saját gazdasági jövőjükben, megint csak a német és a lengyel gazdák állnak az élen, a brit, a francia, a cseh és a magyar gazdák pedig a sor végén, miközben mind a hat ország gazdálkodói arra számítanak, hogy a fő mezőgazdasági termékek - mint a gabonafélék, az olajmagvak vagy a tej - világpiaci ára növekedni fog. (A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál a gabonafélék egyikéből sem számítanak intervenciós felajánlásokra.) Minden megkérdezett gazdálkodó azt várja, hogy a jelenlegi jó feltételek tartósak maradnak. Németország és Csehország áll az élen abban a tekintetben, hogy a gazdák hány százaléka akar befektetni jövőre a megújítható energiafajták alkalmazásába: az előbbi esetében ez az arány 20, az utóbbiéban 17,5 százalék.