A szakszervezeti oldal elvileg egyetértett azzal, hogy minél alacsonyabb bruttó keresetnöveléssel érjék el a reálbéremelést, de az említett 3 százalékról csak a jövő évi költségvetési, adó- és járulékszabályok, a feltételezett infláció ismeretében formálnak véleményt.

- Ezeket az információkat várja mielőbb a fórum munkaadói oldala is a további egyeztetésekhez, bár a 3 százalékos bruttó keresetemelést e nélkül is elfogadták volna - mondta a munkáltatói oldal szóvivője. László Csaba elmondta: napokon belül közlik a partnerekkel a konkrét költségvetési, adó- és járulék-elképzeléseket. A minél alacsonyabb bruttó béremeléssel megvalósított reálbér-növelés a versenyképességet is javítja - mutatott rá a pénzügyminiszter.
A jövő évi minimálbér meghatározásánál is azt képviseli majd a kormány, hogy az előző évek erőteljes bruttó emelése helyett elsősorban a legkisebb bér nettó pozícióját kell javítani. Ez ugyancsak a versenyképességet erősítő tényező.

A pénzügyminiszter szólt arról, hogy óvatos jövedelempolitikával kell szolgálni az infláció és a költségvetési hiány csökkentését, s ehhez kérte a társadalmi partnerek támogatását. A szakszervezeti oldal a tárgyaláson a pénzügyminiszter figyelmébe ajánlotta: a dolgozók jövedelmi viszonyain javítani lehetne az étkezési hozzájárulás és az üdülési kedvezmény emelésével. László Csaba kifejezte: készek tárgyalni erről az igényről. A szakszervezetek jelezték, hogy ismét felvetik majd a többszintű minimálbérre, illetve a bértarifa-rendszerre vonatkozó igényüket.

A jövő évi minimálbérről, illetve az országosan ajánlható béremelés-mértékről a partnerek tovább folytatják az egyeztetést azzal a céllal, hogy a szakértői konzultációkat, tárgyalási fordulókat követően novemberre kölcsönös kompromisszumokkal megállapodást köthessenek.

- Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az ülésen egyebek között rámutatott: a kormány nem kíván egyoldalú döntést hozni a minimálbér emeléséről. Erre az előző kormány idején alkotott jogszabály ugyan lehetőséget adna, de azt nem kívánják érvényesíteni. A minimálbér emeléséről a szociális partnerekkel közösen kívánnak dönteni, s a Munka törvénykönyve soron következő módosítása alkalmával az említett, a kormánynak ez ügyben önálló döntésre jogot adó rendelkezést is törölni javasolják - mondta a miniszter. A fórum foglalkozott a kormány középtávú beruházásösztönzési koncepciójával is. A napirenddel kapcsolatban a szakszervezeti oldal kifejezte: a beruházásokhoz adott állami támogatásoknál, kedvezményeknél minden esetben ki kellene kötni a foglalkoztatás-bővítő feltételeket. Szakszervezeti vélemény volt az is, hogy feltételül kéne szabni a rendezett munkaügyi kapcsolatok meglétét is. Tehát azok a vállalkozások jussanak e támogatáshoz, kedvezményhez, ahol elismerik a szakszervezetek jogosítványait, s nem zárkóznak el a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalások elől - hangsúlyozta a munkavállalói oldal képviselője. Hozzátette: amennyiben nem teljesülnek a vállalások, követeljék vissza a támogatást az adott cégtől.

Az OÉT munkavállalói oldala kész részt venni a foglalkoztatási követelményeket is kikötő pályázati feltételek, normatív szabályok kidolgozásában. A munkaadói oldal az előterjesztést túl általánosnak tartotta, hiányolta a konkrétumokat. Az oldal szóvivője javasolta, hogy az egyedi támogatások helyett nagyobb arányt képviseljenek a normatív ösztönzők. A munkaadói oldal szóvivője igen aggályosnak tartotta a telephelyjuttatásra vonatkozó elképzelést. Mint mondta: ez nem versenysemleges megoldás. A munkaadói oldal hiányolta az előterjesztésből a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó segítséget. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője válaszában elmondta: ez a koncepció az európai uniós versenyfejezet lezárása érdekében készült, s valóban csak a nagybefektetőkre vonatkozik. A kis- és középvállalkozások helyzetének javításával egy másik terv foglalkozik. A munkaadói oldal által a telephelyjuttatással kapcsolatban megfogalmazott javaslatot elfogadhatónak tartotta a szaktárca képviselője, elmondta: az erre szánt pénzeszközöket készek átcsoportosítani infrastruktúra-fejlesztésre.
Forrás: MTI