2025 további keresletélénkülést hozhat majd, amihez az állampapír-befektetésekből, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakból az ingatlanpiac felé elmozduló akár ezermilliárdos pluszforrás is hozzájárulhat.

Valkó Dávid elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján idén az első negyedévben 36 százalékkal, a második negyedévben pedig 20 százalékkal nőtt a forgalom a lakáspiacon az előző év azonos időszakához képest.

Idén a második negyedévben a lakásárak nominálisan csaknem 10 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi értékhez képest. Az elemző szerint idén 8-10 százalékos nominális áremelkedés várható.

Az idei hazai lakáspiaci lendülettel - mind a forgalom, mind az árak alakulásával - európai szinten is az élmezőnybe tartozik Magyarország.

Valkó Dávid beszámolt a budapesti újlakás piacról is: az első fél évben 90 százalékkal (háromezerrel) nőtt a társasházi új lakások kínálata, ezzel párhuzamosan 3500 új társasházi lakást adtak el, így a forgalom bő kétszeresére emelkedett 2023 hasonló időszakához képest.

Hozzátette, hogy sorra indulnak a nagy projektek, az új lakáspiac látványosan dübörög, idén 6500 új társasházi lakás átadása várható.

Kasziba Erika, az OTP Bank Lakáshitelek üzletfejlesztéséért felelős szakmai vezetője a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján elmondta, hogy a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet.

Kiemelte, az idén a csok plusz adott lendületet a piacnak, miután megszűntek a klasszikus állami támogatások, egyedül a falusi csok maradt, mint vissza nem térítendő támogatás. Mindez megjelent a hitelek nagyságában is: míg tavaly az átlag hitelösszeg 11 millió forint körül alakult, idén már 17 millió forintra nőtt.