Nem született megállapodás a munkaadók és munkavállalók között a jövő évi minimálbérről és átlagkereset-növelésről az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) novembner 15-i ülésén. A felek megállapodtak abban, hogy a két témakörről egy „csomagban” fognak megegyezni. Az OÉT következő ülése november 29-én lesz, addig a munkaadók és munkavállalók képviselői kétoldalú tárgyalásokat folytatnak.

A munkavállalók képviseletében Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megbízott elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják a munkaadók és a kormány 3-4%-os béremelésre tett javaslatát. Ugyanakkor a munkavállalók olyan javaslattal állnak az OÉT elé, amely a megegyezés szándékát jelzi. Ezek szerint hajlandók beleegyezni abba, hogy 54 000 forintnál alacsonyabb legyen a 2003-as minimálbér, de az semmiképpen sem maradhat a jelenlegi, 50 000 forintos szinten.

A szakszervezetek emellett olyan csomagra tesznek javaslatot, amely javítja a munkavállalók munka- és életkörülményeit. Ennek keretében megállapodást szeretnének kötni arra, hogy a kormányzati ciklus végére 38 órára csökkenjen a heti munkaidő, 2003-tól pedig lépjen életbe egy minimálbér-tarifa rendszer (ez azt jelentené, hogy a minimálbér a képzettségeknek megfelelően lenne meghatározva, például lenne diplomás minimálbér). A szakszervezetek szükségesnek tartják a munkaügyi ellenőrzés létszámának bővítését, szabályainak szigorítását, valamint a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének átalakítását is.

Dávid Ferenc, a munkáltatókat képviselve elmondta: a minimálbér 2 év alatt 96%-ot emelkedett, ez pedig nagyon komoly terhet rótt a munkaadókra. 2002-ben ennek kompenzálására még 15 milliárd forintot kaptak az erre rászoruló munkaadók, de 2003-ban bérköltségüket már teljes egészében maguknak kell kigazdálkodniuk. A minimálbér-emelés ugyanakkor máris megtörtént, hiszen a minimálbér adómentesítése nettó béremelkedéshez vezetett. Ezért a munkaadók az átlagbérek emeléséről készek tárgyalni, de a minimálbér emelését nem támogatják. Dávid Ferenc a minimálbérhez kapcsolódóan kifejtette: nagy szomorúsága a munkaadóknak az, hogy a minimálbér adóterhének eltörlése csak az alkalmazottakra vonatkozott, az önfoglalkoztatókra – vállalkozókra – nem.

A munkavállalók és munkaadók rövid egyeztetés után megállapodtak abban, hogy a 2003-as minimálbérről és a béremelésről szóló javaslatokat egy csomagban tárgyalják meg, és november 29-ig, az OÉT következő üléséig folytatják a kétoldalú egyeztetéseket. Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter üdvözölte a részmegállapodást, Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke pedig hangsúlyozta: november 29. az utolsó olyan időpont, amikor egy megállapodással még valóban hatással lehetnek az országos folyamatokra, hiszen a munkaadók és munkavállalók között sok helyen már most megszülettek a jövő évi bérekre vonatkozó bérmegegyezések.

A Piac és Profit megjegyzése: a munkáltatók képviselőinek sikerül-e vajon a szakszervezeteket hatékonyan emlékeztetni arra, többek között – egyes ágazatokban és vállalati méretekben - milyen létszámcsökkentésekhez vezetett 2000-ben és 2001-ben a minimálbérnek az akkori kormány által diktált erőszakos megemelése, ami 2001-ben is bekövetkezett? Illetve a kormánynak sikerül-e megértetnie, hogy a kutatók előrejelzései szerint 4 százalékosra várható gazdasági növekedés mellett a gazdaság belső egyensúlyának a megbomlásához vezethet, ha a bérek akár a duplájával is nőnének?
Ki ne szeretne persze minél magasabb bért kapni, ám vajon akár annak az árán is, hogy ezáltal munkahelyek szűnjenek meg?! S akkor még nem beszéltünk azokról a – jellemzően – mikro –és kisvállalkozásokról, illetve egyéni vállalkozókról, akiknek a kötelező minimálbérnövekedés csak a bérterhek növekedését jelenti, miután a valóságban úgyis akkora bért fizetnek ki az alkalmazottaiknak - és önfoglalkoztatóként saját maguknak -, amekkorát a bevételeik és nyereségeik megengednek. Természetesen minél nagyobb egy cég, annál nehezebb átlátni, hogy a bevételek valóban mekkora bérnövekedést is engednek meg, illetve, hogy milyen bér illetve jövedelem mellett tartható meg a dolgozó; de hiszen ez a lényege az érdekegyeztetésnek, a vállalkozás, az ágazat és a nemzetgazdaság szintjén.
Ha az OÉT a kormány és a munkáltatók által kívánatosnak tartott 3 százaléknál magasabb bérnövekedést javasol a versenyszférában, akkor az a valóságban akár a szakszervezetek által követelt 6-10 százalékos is lehet, attól függően, hogy alsóbb szinteken miként sikerül egyensúlyozni a munkaadók, a vállalkozások tulajdonosai és a munkavállalók érdekei között. Ám, hogy a javaslatból tényleg mekkora bérnövekedés is lesz, az a munkaadók teherviselő-képességén túl közvetve természetesen attól is függ, hogy a most, a Medgyessy-kormány első száz napos programjában lezajlott bérrendezés után vajon milyen további bérnövekedés várható a közigazgatásban. (e. e.)