Hosszú távon alacsony maradhat a jegybanki alapkamat, részben az alacsony hazai infláció, a térség és Magyarország javuló kockázati megítélése, részben a kedvező globális pénzügyi környezet miatt. A CIB Bank előrejelzése szerint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa továbbra is maximálisan kihasználja majd a rendelkezésre álló mozgásteret, vagyis addig csökkenti a kamatot, ameddig a piaci körülmények ezt lehetővé teszik. Várakozásuk szerint a jegybanki alapkamat a nyár végéig 1,5 százalékra süllyed, de az elemzők nem zárnak ki ennél alacsonyabb rátát sem.
A márciusban újrakezdett magyar kamatcsökkentési ciklus folytatását támogatja, hogy várhatóan valamivel később kezdődik és a korábban vártnál erőtlenebb lehet az amerikai monetáris szigorítás. A piac ma már csak az év második felére áraz kamatemelést, ráadásul ennek mértéke is kisebb lehet a korábban prognosztizáltnál. Az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény lépései, illetve a lépésekre vonatkozó várakozások ugyanakkor az előttünk álló hónapokban tovább növelhetik a piaci bizonytalanságot, ami a volatilitás emelkedésében mutatkozhat meg.
A globális likviditás azonban a következő időszakban sem szűkül: a brit és az amerikai jegybank mérlegfőösszege belátható időn belül nem zsugorodik számottevően, a japán jegybank fenntartja eszközvásárlási programjait, miközben az EKB csak idén tavasszal indította el mennyiségi lazító programját. Utóbbi program jótékony hatása a gazdasági és pénzügyi beágyazódás eredményeképpen a feltörekvő piacok közül a Közép-Kelet-európai régióban lehet a legerőteljesebb –ez a relatív erős fundamentumok mellett pótlólagos védelmet biztosíthat a Fed lépések negatív hatásaival szemben.
Miközben a visegrádi országok eddig is ellenállónak bizonyultak a feltörekvő országokat sújtó eladói nyomással szemben, a forint eszközöknek az is támaszt nyújthat, hogy a beinduló növekedés és a külső és belső egyensúlyi pozíció elmúlt időszakban végbement számottevő javulása miatt mára Magyarország lekerült a különösen kockázatosnak, leginkább sérülékenynek tartott országok szűk listájáról.
A viszonylag egészséges ütemű növekedés mellett a prognosztizáltnál erőteljesebb inflációcsökkenés, és a vártnál hosszabb ideig fennmaradó alacsony inflációs környezet, valamint a forint felértékelődése is komoly érvként szolgál a lazítás mellett. Az éves átlagos infláció nem csak a tavalyi évben, de idén is jelentősen alulmúlhatja az MNB középtávú célját, a pénzromlási ütem csak 2016 végén közelítheti meg a 3%-os szintet. Az inflációs cél elérését az erős forint árfolyam semmiképpen nem segíti, így az elemzők szerint túlzott további felértékelődésre az MNB a jelenleg vártnál agresszívebb lépésekkel reagálna.
„Rövidtávon nem kizárt további minimális erősödés, de hosszabb távon enyhe gyengülés lehet jellemző” – hangsúlyozta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, aki nem számít jelentős árfolyam-ingadozásokra sem. „A 300-as szint újbóli megközelítésére az egy évvel korábbi prognózisunkban is láttunk lehetőséget, ám jelenlegi várakozásunk szerint az akkor előrevetített erősödő pálya ebben az évben várhatóan nem lesz fenntartható” – hangsúlyozza. Úgy véli ugyanakkor, hogy a gyengülés mértéke is korlátozott maradhat, szerinte a 310-315-ös sávnál magasabb árfolyam tartós visszatérése ebben az évben nem valószínű. Ezt a forgatókönyvet erősítheti, ha a várakozásoknak megfelelően az ősszel az országnak sikerül legalább egy hitelminősítőnél elérni a befektetésre ajánlott minősítést.
Az elemzők összességében úgy vélik, hogy a monetáris politikai ciklusváltás zökkenőmentesen mehet végbe, ha a következő néhány hónap folyamán véget ér a lazítási sorozat, és a külső piaci helyzet nem romlik számottevően. Ugyanakkor szerintük a januári és februári piaci folyamatok már jelzik azokat a kockázatokat, melyekkel a piaci várakozásoknál erőteljesebb kamatcsökkentések vagy a globális kockázatvállalási hajlandóságot, illetve a feltörekvő piaci hangulatot érintő turbulenciák esetében számolni kell.
