Egyértelműen hátrányosnak tartja a Magyar Szakszervezeti Szövetség a kormánynak a VKF döntési mechanizmusára tett változtatási javaslatait. Az egyik legszembeötlőbb módosítás a jelenlegi konszenzus helyett az oldalankénti többségi döntés bevezetése. Zlati Róbert elnök úgy véli, ezzel a VKF több résztvevőjével többször keményen konfrontálódó MASZSZ az általa képviselt munkavállalók érdekeivel látványosan háttérbe szorulhat. Szintén ártalmasnak tartja az elnök azt a kormányjavaslatot, amely szerint a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezeteket kihagyják az országos szociális egyeztetésből.

A VKF legutóbbi ülésén érintőlegesen, s egyelőre konkrét számok nélkül szóba került a jövő évi minimálbér- és garantált bérminimum emelése, s az is, hogy úgy tűnik a résztvevőknek mégsem áll szándékukban összevonni a két elemet. Annak ellenére, hogy egyes szakszervezetek és egyes munkáltatói szervezetek is korábban jó ötletnek tartották, a MASZSZ mindig ellenezte és a jövőben is ellenezni is fogja a kétfajta bérelem egyesítését egészen addig, amíg az ágazati szintű kollektív szerződések nem fognak tarifa megállapodásokat tartalmazni.

A MASZSZ elnöke úgy véli, itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt. Ehhez több mint 12 százalékkal kell emelni a legkisebb béreket. A hazai gazdasági helyzetet ismerve sajnos még ennyi sem lenne elég ahhoz, hogy 2025-ben ebből tisztességesen meg lehessen élni – szögezte le Zlati Róbert. Az elnök hozzátette, a 300 ezer forintos minimálbérhez minimum 360 ezer forintos garantált bérminimum dukál, hogy legalább nominálisan ne közelítsen egymáshoz a két érték. Sajnálattal megjegyezte azonban, hogy eddig egy tapodtat sem sikerült javítani az EU-s ranglistán elfoglalt helyzetünkön, tehát továbbra is indokolt a jelentős emelés.