Belyó: megkérdőjelezhető a kamatpolitika

Ecostat: a szerény növekedés, a keresletszűkítés ellenére sincs párhuzam a tíz évvel ezelőtti és a mostani megszorító intézkedések között.

Önmagát volt kénytelen korrigálni az Ecostat, mivel a jegybank az alapkamatot hétfőn a várnál magasabbra emelte. Így az év végi 7,5 helyett 8 százalék körül alakuló kamattal  kényszerül számolni a gazdaságelemző intézet. A szokásos monitort jelentését író és szeptember 26-án bemutató Ecostat igazgatója, Belyó Pál nem is rejtette véka alá kommentárjában, az elmúlt évek kamatpolitikája szerinte nagyon is megkérdőjelezhető. Az indokoltnál rendre magasabb szint az államháztartási hiány mértékét erőteljesen növelte, lévén az egy százalékpontnyival magasabbra vitt kamat 80-120 milliárd forint deficittöbbletet is eredményezett. Az MNB hétfői döntését is korainak tartotta a gazdaságelemző intézet igazgatója.

A most nyilvánosságra hozott és a stabilizációs törekvéseket is méltató Ecostat-elemzés nagyon sokat vár a 2007-re is vélelmezett nemzetközi konjunktúrától, az olajár - jövőre 65 dolláros átlagon tartható - mérséklődésétől, de attól is, hogy a konvergencia programot Brüsszel elfogadja. A konjunktúra intézet harmadik negyedéves elemzése már készen volt, amikor kitörtek a budapesti zavargások, melyeknek mindenképpen lehetnek váratlan - a kiszámított folyamatokat "eltoló" - hatásai, s egyben az államot terhelő többletköltségei.

Belyó Pál - cége tanulmánya alapján is - a konvergencia programot hiteles anyagnak minősítette, alkalmasnak arra, hogy segítségével helyre álljon az egyensúly. Ám ehhez számos, nem közgazdasági feltételnek is teljesülnie kell, így például annak, hogy valódi belső kohézió alakuljon ki az országban, s ennek megfelelően erőteljesebb társadalmi szolidaritás nyilvánuljon meg. Az is lényeges, hogy a rossz adómorálon végre sikerüljön változtatni. Az Ecostat-igazgató szerint a monitor megalapozottan állítja, hogy a magyar gazdaság szerkezete jó, a növekedés sem tekinthető rossznak, csakúgy, mint az infláció alakulása is megfelelő, igaz, minden ilyen makró adatot nemzetközi környezetben tanácsos vizsgálni. Az intézet értékeléséből kitetszik, hogy az államháztartásra vonatkozó kormányzati intézkedések hatására is a hiány érdemben csökkenthető. Az államháztartás szempontjából az elmúlt időszak eredménye, hogy a hiányszámokat átlátható módon kommunikálja a kormányzat. A korábban vállalt konvergencia-pálya kiigazításra szorul, a 2006. évi államháztartási hiány meghaladja a GDP 10 százalékát. A bejelentett intézkedések költségvetési hatása eredményesnek tűnik, a hiány a GDP 2,4 százalékával mérséklődhet 2007-ben. Az inflációs nyomás jövő évi erősödésével logikus módon számol az Ecostat, az idei 3,8 százalékos éves inflációt számításai szerint jövőre 6,3 százalékos követi. A jegybank, mely az inflációs célhoz alakítja kamatpolitikáját, minden jel szerint lényeges befolyásoló tényezőként veszi figyelembe az árfolyam alakulását.

A konjunktúra intézet szerint 2006-2007-re mérsékelt ütemű, exportvezérelt gazdasági növekedés várható. Túl azon, hogy csökken az államháztartási hiány a következő évben, számolni illik a folyó fizetési mérlegnek a bázisidőszakénál mérsékeltebb hiányával is. Az államháztartás pénzforgalmi deficitje az idén 2000 milliárd forint körül alakul, s ez a GDP 8,5 százaléka. A következő évre a hiánymutató több mint 2 százalékpontos javulását vélelmezi az Ecosatat.  Ebben az évben a bruttó hazai termék a tavalyihoz képest némileg alacsonyabb ütemben, várhatóan 3,9 százalékkal növekszik. A kormányzati egyensúlyjavító intézkedések azt hozzák magukkal, hogy a GDP dinamikája 2,3 százalék lesz, a jövedelmek sem változnak érdemben, így a lakossági fogyasztás csökkenését - szerény, 0,2 százalékos mértékben - ugyancsak prognosztizálni lehet. A mérsékelt gazdasági növekedés, a keresletszűkítés ellenére sem lehet párhuzamot vonni a tíz évvel ezelőtti és a mostani megszorító intézkedések és azok hatása között. Az Ecostat 2007-es előrejelzésében változatlanul 4 milliárd euró körüli közvetlen tőkebefektetés tűnik reálisnak, a munkanélküliségi ráta 7,6 százaléka lényegében hasonlatos az ideivel, a bruttó átlagkeresetek alakulása az idei 7 százalékkal szemben 6 százalék lehet jövőre. Az ipari termelés növekedése kicsit visszafogottabb lesz, 5,5 százalékkal  kalkulálnak.

Számokkal még nem rukkolt elő, csak a tendenciát jelezte Belyó Pál: a vállalati bizalmi index csökkenése tartósnak ígérkezik, különösen a KKV-k környezetében.

Véleményvezér

Magyar Péter nagy találatot vitt be a köztársasági elnöknek

Magyar Péter nagy találatot vitt be a köztársasági elnöknek 

A köztársasági elnök nyugodtan találkozhat politikusokkal, nem ez dönti el a függetlenségét.
Több mint 400 százalékos haszonnal árulják a kereskedők a szabolcsi almát

Több mint 400 százalékos haszonnal árulják a kereskedők a szabolcsi almát 

Nehéz a sorsa az almatermelőknek és a vásárlóknak, bezzeg a kereskedők.
Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében

Hadházy Ákos szerint öt és fél éve tehetetlenkedik az Ügyészség Orbán Viktor fogásza ügyében 

Iszonyúan keresik az igazságot az Ügyészségen, csak nem találják.
Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma

Rekordot döntött a külföldieknek kiadott magyarországi tartózkodási engedélyek száma 

Több tízezer ázsiai érkezett Magyarországra egyetlen év alatt.
Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek

Elképesztően nagy minimálbér-emelést terveznek 

Jön az ezer euró feletti minimálbér.
Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború

Újabb fordulóponthoz érkezett az ukrajnai háború 

Egyre durvul a háború.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo