A magyar tőkekihelyezés az ITDH által ismertetett hivatalos romániai adatok szerint Romániában jelenleg 200 millió USD, ez azonban elenyésző a lehetőségekhez képest. A nagyvállalati jelenlét dominált eddig a környező országokban. A koncentrációt mutatja, hogy ennek az összegnek a felét a MOL (85 millió USD) és a Richter (17 millió USD) fektette be. Emellett azonban több mint 3600 magyar cég helyezett ki eddig tőkét Romániába, a kisebbek elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások, nagyobbak (a MOL kivételével) a termelő beruházások területén.

Motiváció és előnyök

Mik lehetnek a keleti terjeszkedésnek fő motívumai? Egyrészt a 22 milliós piac, ami bevételi oldalon növelheti a cég eredményét. A terjeszkedés fontos eleme, hogy a nemzetközi háttérrel rendelkező magyar cégek határátlépése elsősorban az anyacég azon céljait szolgálja, hogy jelen legyen a romániai piacon, még esetleges veszteség felvállalásával is. Az EU csatlakozással megnyíló piacokon a többéves jelenlét stratégiai előnyhöz fogja juttatni ezeket a cégeket. Az export volumenének megnövekedése során nemcsak a tortából kihasított részesedés, hanem maga a torta is drasztikusan növekedni fog. Mivel Románia is az EU tagság felé tör, és melyet várhatóan 2007 után el is fog érni, ezért számos gazdasági és vámjogszabály átvétele történt meg a közelmúltban, és további harmonizáció várható. További kedvező hatásai a várható EU tagságnak a megnövekedett romániai állami, és a felkészülést segítő uniós támogatások és előcsatlakozási eszközök.

A másik fő szempont, hogy bizonyos tevékenységeket a határon áthelyezve nagy arányú költségcsökkenést lehet elérni. Ez főleg a képzetlen munkaerőt igényelő tevékenységeket érinti. Gondoljunk bele, hogy a minimálbér szintje még a 2003. januári emelés után is mindössze 18 000 Ft. Termelés kihelyezésénél lényeges szempont lehet, ha olyan termékről van szó, melyet nem érdemes bizonyos távolságon túlra szállítani (pl. csomagolás).

Nagyfokú vezetői tudatosság szükséges ahhoz, hogy a cég végrehajtson egy ilyen stratégiai lépést. Fontos, hogy a cég milyen kvalitásokkal, nyelvtudással, nemzetközi ismeretekkel (menedzsment felállítása, átszervezés, nyereségnövelés) rendelkezik. Sokszor azonban azok is kötnek nagy üzletet, akik nem beszélnek egy szót sem a másik nyelven – állítja Kismartoni Endre, az ITDH kelet-közép-európai és fejlődő országokért felelős igazgatója.

Sajátos szempont, hogy a román partner nemcsak a magyar piacra szeretne bejutni, de a romániai piacon is segíthet magyar partner a terjeszkedésben. Az is előfordulhat, hogy a magyar cég hoz új technológiát és gépeket, mely megnöveli a hatékonyságot és fokozza a minőséget.

Interkulturális kommunikáció

Dénes András, a Máramarosi Vállalkozók Egyesületének elnöke szerint Romániában érdemes magyar partnert keresni. Jogi szempontból nincs különbség, de keleten az üzletek mögött az emberi kapcsolatok a fontosak. A közös nyelv és szokások ismerete nemcsak induláskor, hanem egy vegyes vállalat működése során is előnyös. Az egyesület elnöke szerint nem feledhetjük el, hogy Erdélyben 1,5 millió magyar él, minden nagyobb város lakosságának legalább 15%-a magyar ajkú.
Boros János, a CEDIMMAR ügyvezető igazgatója szerint inkább a Kárpát kanyaron belüli és kívüli vállalkozókat érdemes megkülönböztetni. Míg az erdélyi üzletemberek – nemzeti hovatartozástól függetlenül – nagyjából azonos módon gondolkodnak, cselekszenek, addig az óromániaiak felfogása teljesen más. Míg az erdélyiekre a nyugati kultúra, addig a második csoportba tartozókra a keleti kultúra volt és van nagyobb hatással.

Határmenti együttműködések

Leghatékonyabbnak a határ két oldalához legközelebb levő együttműködések bizonyultak az elmúlt években, például a malomipar, élelmiszer, gyümölcstermesztés területén. A lista ezen túlmenően fa- és fémmegmunkálással és építőiparral egészül ki, de szerepet kaphat a falusi turizmus is. Megyékre lebontva Bihar megyében 600, Kolozs megyében 350, Hargita megyében 550 cég keresett és talált partnert. A kis távolság miatt könnyebbé válik a kapcsolattartás, és a szállítási költségek is alacsonyan tarthatók. Előfordult olyan vállalati gyakorlat, melynek során egy német textilipari cég a munkafázisokat úgy építette fel leghatékonyabban és legolcsóbban, hogy közben többször kellett a határon átvinni a félkész terméket. Jól mutatja, hogy a munkaerő olcsóságában levő tartalék teret ad a szállítási költségek fedezetére, és a termelés gyakori áthelyezéséből adódó egyéb költségekre. Az Európai Uniós csatlakozás után nagyobb szerepet kaphat az INTERREG bizottsági kezdeményezés, mely határmenti területek közötti együttműködéshez biztosít extra forrásokat. Ugyanakkor ez csak Románia teljes jogú EU tagsága után valósulhat meg.

A határmenti együttműködések mellett hatnak az átkelőhelyekkel kapcsolatos folyamatosan zajló fejlesztési beruházások, de a schengeni határok kiterjesztése korlátot szabhat a folyamatnak. A határmenti termelés növekedésének mellékhatásai közé tartozik viszont, hogy a nyugati határvidéken gyorsabban fejlődik mind az életszínvonal, mind a bérköltségek. Így míg a magyar bérszínvonal az európai szint felé tart, addig a román a magyarhoz zárkózhat fel.

Első lépések

A belépés több szinten történhet: egyrészt alapíthatunk új vállalatot, de ennek a bejegyeztetése meglehetősen bonyolult. A legfontosabb feladat ekkor a megfelelő menedzsment és irányítás kiépítése. Amennyiben meglévő romániai cégben szerez a cég tulajdont, a hangsúly a hatékony kontroll és ellenőrzés meglétén van. Hatékony szervezet kiépítése más országban teljesen más kompetenciákat igényel, ezért másfajta szakembereket kell alkalmaznunk. Érdemes a vezetést megosztani helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező ottani vállalkozók és a magyar tulajdonosok érdekeit szem előtt tartó anyaországi szakemberek között.
Növekszik az igény ipari parkok kiépítésére. Ezek már részben megépültek, azonban bizonyos beruházás nagyság felett érdemes saját területen saját forrásokból beruházást megvalósítani, hogy elkerülhetők legyenek a viszonylag magas koncessziós díjak.

Kockázatok és mellékhatások

A terjeszkedésnek vannak korlátozó tényező is, melyek megnehezítik a vállalkozások tevékenységét, ugyanakkor nemcsak a külföldi, hanem a belföldi vállalkozások életére is hatással vannak. Ezek között a legnehezebb kérdés a gyorsan változó és nehezen átlátható törvényi szabályozás (nyereségadó, vámjogszabályok). A vállalatalapítást nehezíti a szövevényes bürökrácia, a nehézkes ügyintézés, és a korrupció. Ezt kiküszöbölendő hozták létre az “egylépéses” irodákat, melyek lehetővé teszik, hogy egy helyen intézzék el a cégalapítást. Ennek ellenére az átfutási idő nem csökkent, az alapítás problémamentes esetben is elérheti az egy hónapot.
Helyi szinten az önkormányzatok nem szednek iparűzési adót, ezért nem érdekeltek a gazdasági tevékenység ösztönzésében. Bevételük elsősorban ingatlanadókból, valamint a munkabért terhelő adók 35%-ából áll. Emiatt helyi adókedvezmények nehezen képzelhetőek el, legfeljebb ha egy területet sikerül önkormányzati segítséggel olcsóbban megvásárolni, vagy koncesszióba venni. Ugyanakkor az EU konform szabályozás azt igényli, hogy az önkormányzatok is több feladatot, illetve pénzügyi forrást kapjanak, amelyek birtokában akár adókedvezmények nyújtása is lehetővé válik.
További hátrányt jelent az infrastruktúra még magyar viszonyokhoz képest is relatív fejletlensége, mely megakadályozza az ország területére való mélyebb tartós behatolást.

Megéri időben lépni

Gazdasági tevékenységet más országra kiterjeszteni megerőltető feladat, különösen, ha a cégnek nincs benne tapasztalata. Az adott ország eltérő vállalati kultúrája újabb problémákat okozhat, de aligha kell felhívni egy magyar vállalkozó figyelmét arra, hogy a külföldi partner fizetőképességét alaposan ellenőrizze. Kismartoni Endre szerint a nyereség ugyanakkor arányos a kockázattal, azaz megéri a stratégiai célok érdekében a terjeszkedés. Nagy üzleteket csak kockázatvállalással és vállalkozói szellemmel lehet megkötni.
Támogató szervezetek:
- ITDH nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik szomszédos országokban: Romániában hét, Jugoszláviában három kihelyezett kereskedelmi iroda áll a kis- és középvállalkozások rendelkezésére, külföldi szabályozások lefordításában, illetve speciális jogi és pénzügyi ismeretek megszerzésében, partner keresésben. Emellett rendszeres szemináriumokon lehetőség van kapcsolatépítésre is
- A Máramarosi Vállalkozók Egyesülete 2002-ben alakult azzal a céllal, hogy a Nagybánya és környékén tevékenykedő magyar vállalkozók érdekeit képviselje, kapcsolatot teremtsen az magyarországi vállalkozókkal és elősegítse a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok fellendítését a régióba.
- A CEDIMMAR az Aradi Kis és Középvállalkozásokat Fejlesztő Alapítvány 1996 novemberében alakult magyar ajkú vállalkozók kezdeményezésére. Szolgáltatásai között fontos a gazdasági, jogi, vámügyi tanácsadás induló vagy már működő vállalkozásoknak, találkozók szervezése, pályázatok elkészítése, részvétel rendezvényeken, kapcsolattartás a hasonló profilú hazai és külföldi szervezetekkel, továbbképző tanfolyamok szervezése, a kis és középvállalkozások érdekképviselete a hatóságokkal szemben.
(Romániáról: GDP éves növekedés 2002-ben: 4,5%, GDP/fő: 1745 USD, Inflációs ráta (becslés): 27,7%, Munkanélküliségi ráta 2002-ben: 8,2%, GDP növekedés 2002-ben: 4,5%, Ipari termelés növekedése 2002-ben: 5,8%.)

Privatizáljon Szerbiában!